A Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építőmérnöki Tanszéke 4. alkalommal rendezte meg a Tésztahíd Építő Versenyt, vagyis a TörDElőt. A versenyre hazai és külföldi egyetemi és főiskolai karok és középiskolák is jelentkezhettek. A verseny szabályai és a terhelés módja megegyezett a világbajnokságokéval, így akár az elért eredmények összevethetőek a világbajnokságok eredményeivel. A verseny lebonyolítása után, az egyik főszervezővel, Spisák Istvánnal, a kar műszaki oktatójával volt alkalmam beszélgetni. 

EÉ: - Milyen hagyományokra tekint vissza a Tésztahíd építő verseny?

- Ez már a negyedik tésztahíd építő verseny itt a Debreceni Egyetemen. A fél évvel ezelőtt megrendezett versenyhez képest az a különbség, hogy most a világbajnokság szabályrendszerét alkalmaztuk. Fél évvel ezelőtt fél méteres fesztávot kellett áthidalni 300 gramm tészta felhasználásával, most ezt megdupláztuk, tehát egy méter volt a fesztávolság és egy kilogrammnyi tésztát használhattak a versenyzők.

EÉ: - Többen vagy kevesebben jelentkeztek, mint a múlt félévben?

- Érdekes jelenséggel találkoztunk, mert többen jelentkeztek a versenyre, viszont kevesebb híd készült el, ugyanis néhány hidat baleset ért a verseny előtti napokban, és az utolsó éjszakákon, a fáradtságnak köszönhetően, de a 16 csapattal, akiknek el is készült a hídjuk, igazán elégedettek lehetünk, nagyon szép eredmények születtek. A Műszaki Kar hallgatói itt a házi versenyen is nagyon jól szerepeltek. Tavaly a világbajnokságon is képviselte az egyik csapat a Debreceni Egyetem Műszaki Karát, ahol hét országból érkeztek versenyzők és a 12 csapatból a 3. helyezést értek el, úgy hogy az volt az első világverseny, amin elindultak. 

EÉ: - Milyen műszaki előismereteket igényel egy tésztahíd építése?

- Leginkább mechanikai ismeretekre van szükség. Kell egy jó ötlet, onnantól kezdve az a legfontosabb, hogy pontosan, precízen kivitelezzék azt. A kivitelezés szervezése című tárgy is hasznos lehet ehhez, ugyanis vigyázni kell, hogy a határidőből és a rendelkezésre álló anyagokból se fogyjanak ki az építés során. Nagyon kellemetlen, ha már csak pár órát kellene ragasztgatni, de elfogy a ragasztó hajnali kettőkor és olyankor már nehéz beszerezni ezt a kelléket... 

EÉ: - Előfordulhat az, hogy a tapasztalatlanabb középiskolás tanulók jobban szerepeljenek egy ilyen versenyen, mint a nagyobb szakmai tudással rendelkező egyetemisták?

- Ahogy a versenyen is megtörtént, igen, ez előfordulhat. Nem az integrálásokon és a bonyolult számítási műveleteken múlt, hogy ki, milyen helyezést ér el, hanem azon, hogy kinek volt egy jó alapötlete és kik voltak arra képesek, hogy precízen kivitelezzék is mindezt. Így történhetett az, hogy egy középiskolás lánycsapat megverte az egyetemista fiúcsapatokat is, ami nagyon szép eredmény volt és a lányok majdnem sírva is fakadtak örömükben.

EÉ: - Hogyan lehet elérni, hogy egy tésztából felépített híd, akár 260 kg-os kilogrammos terhelést is elbírjon?

- A való életben használt példákat kell alapul venni. Legjobb az, ha vasúti hidakat vagy bármilyen acélhíd szerkezeteket vesznek alapul, megpróbálják azt lemodellezni és a lehető legpontosabban lemásolni. Hiszen szakemberek már egyszer kiszámolták, hogy mitől lehet erős egy híd és az élet igazolja is a munkájuk minőségét. Ezek a hidak hurrikánokat, és azon kívül is szinte mindent kibírnak. Akik kreatívabbak és igazán ráéreztek a tésztahíd építés „ízére” megpróbálnak újat alkotni. Ez az egyik szépsége is ennek a versenynek, hogy gondolkodásra is késztetjük a jelentkezőket, nem csak másolásra.

EÉ:- Az elkészült hidak arra is alkalmasak, hogy az valós életben kivitelezzék őket?

- Az életben jobb szerkezeteket használunk, mert a tésztának a húzó és nyomó szilárdsága is adott. Azonban ha valós szerkezetekről beszélünk, akkor figyelünk, hogy a megfelelő minőségű anyagot használják. Nem valószínű, hogy ilyen tésztahíd alapján el lehetne készíteni egy igazit, hacsak nem támad valakinek egy nagy ötlete... Főleg valós hidakról mintázzák a tésztahidakat nem pedig fordítva.

EÉ: - Milyen tésztából érdemes hidat építeni?

- Bármilyen tészta alkalmas. Végeztünk vizsgálatokat, amely során különböző tésztákat megvizsgáltunk és azt az eredményt kaptuk, hogy mindegyik alkalmas arra, hogy tészta hidat építsünk belőlük kisebb vagy nagyobb munkabefektetés után. A TörDElő 2013-on a hidak döntő többsége olasz tésztából készült. 

EÉ: - Mi az a fizikai korlát, amit egy tészta híd elbírhat? Például mi most a világrekord?

- Jelenleg körülbelül 660 kg a világrekord, ettől még kicsit messze vagyunk, de akik ezt a terhelést elérték, már nagyon profik voltak. Azonban mi is igyekszünk, hogy a következő interjú arról készüljön, hogy a Debreceni Egyetem hallgatói megnyerték a világbajnokságot… de addig még nagyon sok munka és verseny van előttünk. 

A következő versenyre (TörDElő 2013 ősz) szeretettel várjuk Debreceni Egyetemi csapatok jelentkezését - bármilyen szakról.

A tördelő 2013 verseny végeredménye:

I.          helyezés: Ördögi félkör

(Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi - Vízügyi SZKKI) 260 kg

II.        helyezés: Pasta-Divas-Diegos 

(Debreceni Egyetem Műszaki Kar) 230,6 kg

III.      helyezés: Észiáki 

(Debreceni Egyetem Műszaki Kar) 126,6 kg