Kulturális
A zsiráf nyaka
2013. december 11., Pálóczi Alexandra

Üzleti és kulturális transzferek címmel könyvbemutatót és panelbeszélgetést szervezett a Debreceni Egyetem. A rendezvényen Vahl Tamás A zsiráf nyaka – Mit hoztak a multik Magyarországra? című kötetét ismerhették meg az érdeklődők a Főépület XI. termében, ahol telt ház előtt zajlott le a kerekasztal beszélgetés, a könyvben leírt tanulságok alapján a multik helyzetéről, a szerző és a gazdasági élet néhány képviselője között. 

A pár soros bevezető után sokakban felmerülhet – teljesen jogosan – az a kérdés, hogy tulajdonképpen mi is az A zsiráf nyaka, és mi köze ennek az üzleti szférához. A zsiráf nyaka a multinacionális vállalatokról, vagyis a multikról szóló könyv. A szerző, Vahl Tamás, maga is multiknál dolgozott, majd kilépve ebből a világból leírta tapasztalatait, illetve kibővítette azt a hazai gazdasági élet szereplőinek interjúival, így adva teljes képet a multik hazai és nemzetközi helyzetéről. Ami pedig ezt a „furcsa” címet illeti, a zsiráf nyaka nem más, mint a multik szervezeti felépítésére vonatkozó metafora, amely szerint a nemzetközi nagyvállalatoknál olyan hosszú nyúlványok, közvetítő közegek vannak a különböző szervezeti szintek között, mint a zsiráf nyaka. 

A beszélgetés résztvevői tapasztalt szakemberek voltak, Vahl Tamás, üzletember és gazdasági szakember, Ábrahám László, a National Instruments Hungary (NI) Kft. ügyvezető igazgatója, Grasselli Norbert, az INNOVA Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség ügyvezető igazgatója, illetve Kaszás Mihály, a TEVA Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója. A beszélgetés moderátora Bene Kornélia, MA. I. éves kommunikációs- és médiatudomány szakos hallgató volt.

A könyvbemutatót dr. Szirák Péter, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője nyitotta meg, majd dr. Oláh Szabolcs,  tanszékvezető-helyettes, egyetemi docens rövid összefoglalója által megismerhettük a könyv fontosabb tartalmi elemeit. Így a teremben ülő hallgatóság minden tagja rákapcsolódhatott a beszélgetésen érintett főbb témákra, vagyis a nemzetközi nagyvállalati logikára, kulturális különbségek menedzselésére, regionális specializációra és az innovációs transzferekre. A beszélgetés résztvevői először bemutatták azt a vállalatot, ahol ők tevékenykednek, vagy régebben tevékenykedtek, s ezzel betekintést nyerhettünk különböző céges kultúrákba. Vahl Tamás jelenleg (újra) egy multinál, az IBM kötelékében dolgozik, amely elmondása szerint az egyik legerősebben és legszigorúbban leszabályozott vállalat. Ábrahám László ezt megerősítette, hiszen mind a ketten dolgoztak ennél a cégnél, s ellenpéldaként hozta az NI működését, amely „lapos” szervezetnek számít, hiszen nincsenek a vállalatvezetők között közbülső fölösleges rétegek, tehát nem olyan hosszú a zsiráf nyaka, de ugyanolyan hatékonyan működik, mint az IBM. Emellett az NI ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy számukra a száz éves terv olyan alapelvekből, értékekből áll, mint az őszinteség, a világ „jobbítása”, vevői igények kielégítése, s ezek mentén működtetik a negyven országban jelenlévő nagyvállalatot. Kaszás Mihály, a TEVA vezérigazgatója egyet értett ezekkel az elvekkel, ugyanakkor a saját működésük alapján kiegészítette ezt azzal a vezetői gyakorlattal, miszerint a hatékony termeléshez elengedhetetlen a folyamatos konfliktusgenerálás, ezzel elérve azt, hogy soha ne kényelmesedjen el egyetlen szakterület sem, folyamatos legyen a competition (verseny) és a cooperation (együttműködés) a dolgozók között. Ez a stratégia, a TEVA külső kapcsolatait is jellemzi. Grasseli Norbert, eddigi pályafutása során nem dolgozott multinál, azonban önkormányzati tulajdonban lévő cégnél vezető beosztásban van, így nap, mint nap szembesül a nagyvállalatok jelenlétével és azok különböző kultúrájával. A nyitott illetve a zárt kultúrájú cégek teljesen másképp működnek, és Magyarország számára nem mindegy, hogy milyen vállalatokat enged be a gazdaságába. Az INNOVA ügyvezetőjeként neki nem egy száz éves tervet, hanem egy olyan hét éves gazdasági tervet kell felügyelnie, amelyben fontos kérdés az, hogy legyen-e több multi Debrecenben. A beszélgetésnek, ennek a pontján Vahl Tamás fontosnak látta tisztázni a fogalmakat, hiszen sokan – tévesen – úgy gondolják, hogy például a Richter Gedeon, vagy a MOL multinak számít, de elárulta, hogy attól, hogy egy vállalat több országban jelen van, még nem lesz multi. A multi fogalma azokat a nagyvállalatokat takarja, amelyek globálisan optimalizálják tevékenységüket. Hozzátette, szerinte az, hogy egy cég nyitott, vagy zárt kultúrájú, nagyban függ a vezető személyiségétől, mert az ő akarata határozza meg a tevékenységeket. Ábrahám László az NI-t nyitott szervezetnek látja, és szeretné a nyitottságot megőrizni. Ezt a szellemiséget bizonyítja a legújabb fejlesztés is. 6000 m2 Tudományos Park épül a gyárhoz, amely új munkahelyeket fog biztosítani többek között a Debreceni Egyetemről kikerülő friss diplomásoknak is - bölcsészeknek és villamosmérnököknek egyaránt. Az NI vezetője szerint Magyarország azért vonzó célpont a multik számára, mert megfelelő szellemi tőke áll a cégek rendelkezésére és természetesen nem elhanyagolható szempont az adókedvezmény. Grasseli Norbert a szellemi tőke itthon marasztalása miatt szeretne több beruházást, befektetést segíteni, mert tudja, hogy a nagyvállalatok, amikor országot választanak nagyon fontos szempontok a Human Relations (HR) kérdések, de az már a multin múlik, hogy egy adott térségben mennyire tud jó kapcsolatot kialakítani a környezetével. Itt vetődött fel az a kérdés, hogy a különböző nemzetiségű vállalatok, hogyan tudják például Magyarországon érvényesíteni a saját üzleti kultúrájukat. Kaszás Mihály szerint két stratégiának kell találkozni: az ország, valamint a régió céljainak és a multik céljainak. Ha ezek közel állnak egymáshoz, akkor az apróbb kulturális különbségek nem jelenthetnek akadályt. Vahl Tamás azonban kiegészítette ezt a gondolatmenetet azzal, hogy nem elég a kultúráknak valamelyest összhangban lenni, fontos az, hogy egy multinál nagyon jó nyelvtudással rendelkező munkaerő legyen. A multik remek „ugródeszkák” lehetnek a fiatalok számára. Friss diplomásként egy nagyvállalatnál elhelyezkedni kezdő fizetésért a karrierépítés fontos állomása, hiszen pár év után a cégnél megszerzett tudás, akár cégen belüli külföldi kirendeltségeknél dolgozókkal kompatibilis lesz, így a világ nagy részén hasznosítható tudásra lehet szert tenni. 

Ezeket az információkat nagyon hasznos volt hallgatóként megismerni, mert a munkaerő piacra kilépés előtt fontos tájékozódnunk arról, hogy milyen lehetőségeink vannak, alaposan fel kell mérnünk, hogy milyen vállalati kultúra az, amelyben el tudjuk képzelni később a mindennapjainkat. A zsiráf nyaka egy remek útmutató, így mindenkinek érdemes elolvasni, aki később egy nemzetközi nagyvállalatnál szeretne elhelyezkedni, de azoknak is érdekes olvasmány lehet, akik még nem tudják, hogy hol szeretnének dolgozni, azonban érdeklődnek a multik helyzete és a gazdaság folyamatai iránt.



A szerző további cikkei
Két év Franciaországban Külföldön tanulmányokat folytatni, megismerni egy másik kultúrát, nagyon fontos.
Az érzelmi reakciókat megörökíteni Derencsényi István fotóriporter a hivatásáról és az olimpiáról mesélt nekünk.
Te ’56-od a Mi 56-unk! A videó pályázat nyertesei, hajtás után.
A mi napunk! Óriási stadionshow-val indult el a tanítási időszak.
Egy szemeszter az USA-ban Félév a Stanford University-n.
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei