Száz éve, 1914. október 1-én tartotta elsõ tanévnyitóját a Református Nagytemplomban a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem.

 Az évforduló alkalmából idén újra a Nagytemplom ad otthont a jubileumi tanévnyitó ünnepségnek, amelyet a közös múlt iránti tiszteletbõl együtt rendez a Debreceni Egyetem és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem.

 A város felsõoktatásának gyökerei a XVI. századig nyúlnak vissza. 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely hosszú évszázadokon át játszott jelentõs szerepet a magyar oktatásban és kultúrában. Ezt a dátumot õrzi a Debreceni Egyetem szimbóluma a gerundium is, utalva az elõdökre, a hagyományokra, amelyek a mostani jubileummal újabb fejezettel gazdagodnak.

 A tanévnyitó ünnepséget - ahogy 1914. október 1-én a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem - 100 esztendõ elteltével ismét a Református Nagytemplomban rendezi a két jogutód intézmény, hiszen az akkori, induló három kar egyike a Kollégium hallgatóiból és oktatóiból alakult Jog- és Államtudományi Kar volt.

 - A Hittudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem gyökerei közösek, kapcsolatunk töretlen és mindez Debrecent teszi különlegessé, hiszen Magyarországon ez az egyetlen város, amelyben ilyen hosszú idõ óta töretlenül, folyamatosan mûködik felsõoktatási intézmény - mondta a jubileumi tanévnyitót ismertetõ mai sajtótájékoztatón Szilvássy Zoltán. A Debreceni Egyetem rektora hangsúlyozta: a kezdeti 354 fõs hallgatói létszám mára megszázszorozódott.

 - Mindkét egyetem történetének kitüntetõ pillanata a 100 éves jubileum közös ünneplése, azé az intézményé, amely egy évszázaddal ezelõtt a város, az állam, az egyházkerület és egyéni jótevõk segítségével jöhetett létre. Közös a múltunk, ami közös jövõt predesztinál – fogalmazott Fekete Károly. A Hittudományi Egyetem rektora kiemelte: jelkép értékû, hogy az ünnepség helyszíne, csakúgy mint 1914-ben az idén felújított Nagytemplom lehet.

 Az ünnepség istentisztelettel kezdõdik, amelyen Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdet igét. Tanévnyitó beszédet mond Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem és Fekete Károly, a Hittudományi Egyetem rektora, majd Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is köszönti a két intézmény elsõéveseit. A Debreceni Egyetemre a tavalyinál mintegy 500-zal több, csaknem 8700 hallgató nyert felvételt (állami ösztöndíjas és önköltséges, költségtérítéses, nappali és levelezõ, valamint angol nyelvû és PhD képzésben), a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen pedig a tavalyihoz hasonlóan 149 elsõéves (hitéleti képzésben 50, nem hitéleti képzésben 99 fõ) kezdheti meg tanulmányait. Az elsõévesek képviselõi az ünnepségen közösen tesznek esküt.

A tanévnyitót díszvendégként megtiszteli jelenlétével, és beszédet mond Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.

 Az ünnepséget a Duna TV élõben közvetíti, de a televíziónézõk mellett az érdeklõdõk a Nagytemplom elõtt felállított kivetítõn és a Debreceni Egyetem honlapján is figyelemmel kísérhetik az eseményt.

 1912-ben a XXXVI. törvénycikk elfogadásával öt karral (Református Hittudományi Kar, Jog- és Államtudományi Kar, Orvostudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar, valamint Mennyiség- és Természettudományi Kar) megalakult a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem, amely azonban csak két évvel késõbb, 1914-ben kezdte meg mûködését három karral. Az 1914-15. tanévben Kiss Ferenc teológiaprofesszor vezette rektorként az intézményt, a Református Hittudományi Kar dékánja Erdõs József, a Jog- és Államtudományi Kar dékánja Kun Béla, a Bölcsészet- Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja Pokoly József volt. A teológiai karon 80, a jogi karon 133, a bölcsészeti karon 8, összesen - a korábbi felsõbb évesekkel együtt - 354 hallgatóval indult a tanév.