Mutasd be öt-tíz mondatban a helyet, ahol laktál, az egyetemet, ahol tanultál, Szerinted miben jobb/ rosszabb, mint az itthoni?
A Puskin Intézetben oroszt tanítanak, mint idegen nyelvet. Rengeteg külföldi jár ide, van, aki rendes öt éves képzésben vesz részt, és van, aki úgy, mint én is, csak pár hónapig tanul itt. Ezenkívül van még orosz nyelv és irodalom szak, ide oroszok is járnak, akik késõbb specializálódhatnak orosz, mint idegen nyelvre. Miután ezt elvégezték, sokan ebben az intézetben maradnak külföldieket tanítani.

Milyen volt ott a mindennapok hangulata az ittenihez viszonyítva?
Az egyetem hangulata szerintem egyáltalán nem olyan jó, mint a debrecenié. Ott inkább középiskolai hangulat van. Egyrészt azért, mert sokkal kevesebben tanulnak ott, másrészt pedig a nagy összezártság miatt. A kollégium és a tantermek egy épületben vannak. Érdekes, hogy egyáltalán ki sem kell mozdulni ahhoz, hogy bemenj órára. Egyébként úgy láttam, hogy a tanárok és diákok között nagyon közvetlen a kapcsolat. Minden évben megünneplik például a Diákok napját és a Népek barátságának napját.  Ilyenkor a különféle nemzetiségĂ» diákok rövid színpadi elõadásokkal készülnek, népviseletbe öltöznek, bemutatják országukat, kóstolóval kínálnak a tradicionális ételeikbõl.

Mit csinálnak ott legszívesebben az emberek szabadidejükben?
Az oroszok nagyon szeretnek színházba, operába, balettre járni. A havi színházmĂ»sor mindig hihetetlenül vaskos kiadás, rengeteg színház van. Ugyanúgy töltik a szabadidejüket, mint mi, bulizni, mozizni, korizni járnak. A Vörös téren minden évben felállítanak egy hatalmas korcsolya pályát. Szeretnek még szaunázni is, a nyaralóikhoz gyakran tartozik szauna. Beülnek a gõzbe, vodkát iszogatnak, meghemperegnek a hóban, aztán végig csapkodják egymás hátát a „venyikkel”(különbözõ fák leveles gallyaiból kötött legyezõszerĂ» csokor – a szerk.), vérpezsdítõen töltik szabadidejüket az oroszok. :)

Olyanok az oroszok, mint az éghajlat? HĂ»vösek, visszahúzódóak, vagy a vodka oldja mindig a hangulatot?
Az oroszok nagyon kedvesek és barátságosak. Ha eltévedtünk és kerestünk egy utcát, mindig nagyon segítõkészek voltak. Általában lelkesen mutogatva elküldtek egy nekik tetszõ irányba. Mikor három különbözõ ember három teljesen más irányba vezényelt minket a szakadó, térdig érõ hóban, másfél óra után rájöttünk, hogy jobb csak a térképnek hinni. Nagyon vendégszeretõk, hatalmas feneket kerítenek a vendéglátásnak. Ilyenkor persze elõkerül a vodka is.

Hogy érezted magad? Tervezed, hogy visszamész oda?
Nagyon szeretnék visszamenni, de sajnos nem olyan egyszerĂ». Nem lehet csak úgy kimenni, meghívólevél szükséges a vízumkészítéshez. Pontosan meg kell mondani, hogy ki fogad, hova mész, mi célból, hol fogsz lakni. Szívesen élnék is ott egy-két évet, hogy jobban elsajátíthassam a nyelvet.

Mi hiányzik Oroszországból?
Az hiányzik, hogy a Vörös tér közepén álljak, hatalmas pelyhekben hulljon a hó, köröttem mindenhol pörögjön az "r" betĂ», velem szemben a színes, hagymakupolás Vaszilj Blazsennij székesegyházat, balra a GUM áruház mese-szerĂ»en kivilágított épületét, jobbra pedig a Kreml vörös téglafalát láthassam. És ha megfordulok, ott van még a Történelmi Múzeum és pár "elszórt", aranyló hagymakupola. Ez hiányzik.

Hogyan jöttél ki a Magyar Ösztöndíj Bizottságtól kapott pénzbõl? Tudtál- e esetleg félretenni?
A MÖB adott utazási támogatást, ezentúl havonta kaptunk egy bizonyos összeget, ami a tanulmányi ösztöndíjammal együtt elegendõ volt. Félretenni ebbõl azért nem lehetett, nagyon drága Moszkvában az élet.

Hogy érzed, mit kaptál a kinnt töltött idõtõl?
A beszédkészségem sokat fejlõdött. Ezen kívül sok orosz barátot szereztem, akik majd jönnek hozzám megnézni Magyarországot, és várnak engem is vissza Oroszországba.

Hogy viszonyultak hozzád az oroszok, mint magyarhoz? Ismerik Magyarországot, a magyar népet?
Az idõsebbek ismerik Magyarországot, sokan közülük hallottak már a Balatonról, Budapestrõl, vagy akár már jártak is ott. A fiatalabbakkal pedig majd mi megismertetjük Magyarországot. A sok termálfürdõ jelenti a legjobb reklámot az oroszok számára, hiszen imádnak fürödni, szaunázni.