Szikora Robi
2008. október 7.
Egy jelenségnek tartja magát...
Egy nagy formátumú előadó nem fél szépeket mondani magáról. Végül is, ki ha ő nem? A lényeg, ne légy nagyobb személyiség a kelleténél, mert összeroppantod a melletted lévőket...
| Az R-GO egyik fele mindig állandó, fiatal, a magja viszont halad az idővel. Ebben a szövegkörnyezetben vajon milyen távlati tervei lehetnek Szikora Róbertnek? |
Tehát azt akarod mondani, ne vegyek már tartós tejet? (nevet) Figyelj, nem tudom behatárolni az elképzeléseim, a kezdetekkor sem tudtam. Tizennégy voltam az elején, senki sem mondta, hogy csináljam, aztán azt sem említették, meddig tart majd az egész, mert nem volt előttünk egy nagy zenei generáció. Akkor még hasonlítani akartál minden nagy muzsikusra, a The Beatlesre, majd Jimi Hendrix-re és utána a többire. És csak úgy tetted a dolgodat. Én nem is tanultam zenélni, nyomtam, mert jó volt, és reméltem a munkámnak lesz majd eredménye.
Ugyanazt csináljuk, mint húsz évvel ezelőtt. Akkor is volt két szép lány, ma is van. Lemezeket adtunk ki, most folyamatosan adjuk őket. Tévé műsorokban szereplünk, amerikai turnén vagyunk, szóval éljük a popzenészek megszokott hétköznapjait. Itt nincs olyan, hogy nyugdíjba mész. El lehetne pihengetni, de nem, mert egyszerűen nem visz rá a lélek.
Szerdán az átlag hallgatóság egy harmincötössel volt fiatalabb nála, mégis...
Szikora Robi
Egy jelenségnek tartja magát...
Egy nagy formátumú előadó nem fél szépeket mondani magáról. Végül is, ki ha ő nem? A lényeg, ne légy nagyobb személyiség a kelleténél, mert összeroppantod a melletted lévőket…
- Az R-GO egyik fele mindig állandó, fiatal, a magja viszont halad az idővel. Ebben a szövegkörnyezetben vajon milyen távlati tervei lehetnek Szikora Róbertnek?
- Tehát azt akarod mondani, ne vegyek már tartós tejet? (nevet) Figyelj, nem tudom behatárolni az elképzeléseim, a kezdetekkor sem tudtam. Tizennégy voltam az elején, senki sem mondta, hogy csináljam, aztán azt sem említették, meddig tart majd az egész, mert nem volt előttünk egy nagy zenei generáció. Akkor még hasonlítani akartál minden nagy muzsikusra, a The Beatlesre, majd Jimi Hendrix-re és utána a többire. És csak úgy tetted a dolgodat. Én nem is tanultam zenélni, nyomtam, mert jó volt, és reméltem a munkámnak lesz majd eredménye.
- Mi változott?
- Ugyanazt csináljuk, mint húsz évvel ezelőtt. Akkor is volt két szép lány, ma is van. Lemezeket adtunk ki, most folyamatosan adjuk őket. Tévé műsorokban szereplünk, amerikai turnén vagyunk, szóval éljük a popzenészek megszokott hétköznapjait. Itt nincs olyan, hogy nyugdíjba mész. El lehetne pihengetni, de nem, mert egyszerűen nem visz rá a lélek.
Szerdán az átlag hallgatóság egy harmincötössel volt fiatalabb nála, mégis…
- Amikor 2008-ban meghívják az 55 éves Szikora Róbertet egy egyetemi buliba, akkor sejtheted, mit érzek. Sejtheted, hogy te nem csak a generációdnál vagy népszerű, akiket akkor és ott a megfelelő pillanatban meggyőztél. Amikor nem csak egy szimpla zenész voltál, hanem egy jelenség lettél. Tudod, az R-GO egy jelenség volt, a Hungária is az volt, ezt nagyon kevés formáció mondhatja ezt el magáról. Például a Piramis, vagy az Illés volt még olyan, akiket ha megláttak, akkor elakadt a levegő a torkokban. Kérdezgették egymástól az emberek, lehet ezt utánozni? (Némán csóválja a fejét - a szerk.)
Mi ezt a szerepet már betöltöttük. Ugyanazt a füvet nem lehet kétszer lelegelni. Volt egy arcunk: a sapka, a jelvény, a tropikál cuccok, a gidák, a gyerek középen. Ez még egyszer nem érdekes, de lehet tartalmas, ha azt komolyan és jól tudod csinálni.
| Lehet ma még jelenség valaki? Sokszor úgy tűnik, már minden füvet lelegeltek körülöttünk. |
Ezt nem tudom, ebbe bele kell találni, másrészt a jó Isten adja, hogy jó időben, jó helyen légy. Amikor én kezdtem, akkor ugye a Hungáriában zenéltem, amelynek életképessége már akkor is csodaszámba ment, hiszen a kommunisták jóvoltából sosem volt nagy piaca nálunk a rock&rollnak, de azért lett. Volt rock, diszkó, meg egyéb fúziós muzsikák és senki sem tudta elképzelni, hogy ezen felül van még valami. És akkor azt mondtam, legyen egy kis latinos zene is, amolyan Beatles-es akkordmenettel, ritmus és dallam ütős keverékében.
Közben még ott vagy te, a művész, s a lelkeden, mint egy szűrőn átengeded az egészet, a társaid bele-beleadnak valamit, és mandinerből születik egy lemez. Szóval ez volt ’83-ban, amikor még csak nagyon halványan sejtettük, hogy lennie kell egy imázsnak is. Egyébként jó az, ha van. Jó, ha megkülönbözteted magad másoktól.
| Gondolom, ez a gidákra nem érvényes. Eddig voltak tizenöten, látszatra mind ugyanolyanok, bájosak, csinosak. Nem volt köztük olyan, aki többet akart a szerepénél? |
Nem, egyáltalán nem. Az van tudod, ha az ember nagyobb személyiség a kelleténél, akkor úgy összeroppantja a mellette lévőket. Az erdő törvénye, hogy a nagy lombok alatt nehezen lehet megélni, és a kicsiknek nincs is kedve.