És mindezt hogyan bírják energiával?

  Balázs Klári: - Mindenre nem jut idõnk, de ezekre kell, hogy jusson. Talán a kikapcsolĂłdás Ă©s a pihenĂ©s kevesebb, de ezt sem panaszkĂ©nt mondom, mert mindezt nagyon szeretjĂĽk.
Korda György: - Ez is egy munka. Igazán az a munka, amit szeretünk csinálni. Ha nem szeretnénk énekelni, és nem szeretnénk az egyetemistákat, nem jönnénk a Debreceni Egyetemre sem.
B. K: - Igazából együtt vagyunk. Nagyon nehéz lenne úgy, ha külön pályán dolgoznánk. Így a munkában is együtt vagyunk.

A magán életben nem jelent problémát, hogy az üzleti életben is együtt vannak?

  B. K: - Konfliktus ott is van, ahol a párok nem dolgoznak egyĂĽtt. ElkerĂĽlhetetlen, ha kĂ©t kĂĽlönbözõ ember egyĂĽtt van. KĂ©tfĂ©le látásmĂłd konfliktushoz vezethet, de ezek kezelhetõk.
K. Gy: - Ezek másfajta konfliktusok, mint azoknál a házaspároknál, ahol mindkét fél máshol dolgozik. A férfi hazaér, vacsorát kér, tv-t néz, és újságot olvas, az asszony meg hõbörög, mert munka után még a családot is el kell látnia. Én még soha nem mondtam, hogy kérek vacsorát.
B. K: - Én meg erre alkalmatlan lennék.
K. Gy: - Van amire én is, mint a többi ember háklis vagyok. Fontos, hogy tökéletes legyen az ingem, a ruhám vasalása, a cipõm és én magam is kifogástalan legyek. Ennek a kontrollja a feleségem.
B. K: - Kontrollja?! Egyszerûen én vasalom az ingjeit.

Valóban mindig úgy néznek ki mint, ha skatulyából húzták volna ki Önöket, legyen az egy fesztivál vagy egy báli megjelenés. Elvárják Önöktõl, hogy mindig jól nézzenek ki?

  K. Gy: - Ezzel kapcsolatban vannak elveink. Nem lĂ©pĂĽnk fel abban a ruhában, amiben kiszállunk 250 km után az autĂłbĂłl, összegyĂ»rve. A közönsĂ©g nem csak azt várja el, hogy fölnĂ©zhessen a mĂ»vĂ©szekre, mint emberekre, hanem az öltözködĂ©sĂ©vel is valamifĂ©le utat kell mutatni. Az is egy lehetõsĂ©g, hogy piszkos farmerben Ă©s szakadt pĂłlĂłban oda állok, de erre ki kĂ­váncsi...

A sok munka mellett hogyan szoktak kikapcsolĂłdni?

  K. Gy: - Nekem egyĂ©rtelmĂ»en a kártya. JátĂ©k közben Ăşgy el tudom felejteni az idõt, hogy akár kĂ©t napig is tudnĂ©k folyamatosan játszani. A másik a tenger Ă©s a nap. Azokat is imádom. A szabadság Ă©rzet, amikor Ăşszhatok Ă©s kifekĂĽdhetek a napra, felĂĽlmĂşlhatatlan.
B. K: Igen, de ez nem rendszeres, ritkán adatik meg. Nekem azért ott van a háztartás, nem nyüzsögnek körülöttem alkalmazottak, a mosást, vasalást, bevásárlást másnak nem engedem át. A teljes kikapcsolódás nekem az állataim, a zene. De van egy új kikapcsolódásom is. A Gyurinak régi, nekem új: a póker. Most már meg tudom érteni, hogy lehet abba belefeledkezni.

Ha a zene a kikapcsolódás, akkor milyen zenét hallgatnak szívesen?

  B. K: - Szeretem az igazi jĂł Ă©nekeseket, akik a szĂł legszorosabb Ă©rtelmĂ©ben Ă©nekelnek: Aretha Franklin, Michael Bolton, Frank Sinatra. Minden korosztályt Ă©s mindenkit szeretek. Utoljára a kocsiban a Jazzy-n hallgattuk a Michael BublĂ©-t.
K. Gy: - Nemrég a tv-ben láttam egy mûsort Nad King Cool-ról, akit lehet, hogy a magyar ifjúság nem annyira ismer. Újra megértettem azt, miért is tartják a világ legszebb hangjának. Kicsit fájt is, hogy ma már nem annyira fontos a hang szépsége.
B. K: - Van egy nagyon furcsa vonal, amit nem tartok helyesnek. Van egy skatulya, amibe a fiatalokat belekényszerítik, uniformizált muzsikát akarnak, holott közöttük nagyon jó énekesek is vannak. Csak nem tudnak megmutatkozni.

A kikapcsolódások között elsõ helyen szerepelt a kártya. Mikor kezdõdött ez a szenvedély?

  K. Gy: - Az õsidõkben kezdõdött. Ă–t Ă©ves koromban nagyapám tanĂ­tott meg játszani. Az, hogy ehhez ilyen affinitásom van, csak kĂ©sõbb derĂĽlt ki.

Hogyan került a póker közvetítésekbe?

  K. Gy: - Teljesen vĂ©letlenĂĽl törtĂ©nt. SorsszerĂ» volt. Hiszek a sorsban. Lehet, hogy vannak rossz dolgok, amiket el lehet kerĂĽlni Ă©s jĂł dolgok, amiknek elĂ©be lehet menni. A sors ebben segĂ­tõ kezet ad. Ez a felkĂ©rĂ©s is ilyen vĂ©letlen volt. Soha nem gondoltam volna, hogy ezt fogom csinálni. TĂ©nyleg hatalmas siker. Annak kĂĽlön örĂĽlök, hogy a fiatalok nem csak a közvetĂ­tĂ©seimet, hanem a mondataimat is szĂł szerint idĂ©zik.

A közvetítésekre szokott külön készülni?

  Nem. Az interjĂşkat, amiket a versenyzõkkel kĂ©szĂ­tenek lefordĂ­tják, de a játĂ©kot ugyanĂşgy látjuk, mint a nĂ©zõk. Minden reakciĂł spontán.

Otthon szoktak együtt játszani?

  Ritkán.