Ritka napjainkban a tíznél is több tagot számláló zenekar. Mennyire nehéz megteremteni tizenegy ember között az egyensúlyt és a harmóniát?

  Elég nehéz már csak logisztikai szempontból is összeszervezni 11 ember életét, az meg aztán, hogy mindenki egyformán gondolkodjon a dolgokról, közel lehetetlen. Ennek ellenére mindig igyekszünk megtalálni az összhangot, és arra koncentrálni, hogy a legjobban játsszuk az általunk szeretett muzsikát a közönségnek és nekik is legalább annyi örömük teljen benne, mint nekünk.

Külföldön is ismert és kedvelt zenekar vagytok. Lehet különbséget tenni a hazai és a külföldi koncertek/közönség között? Hol léptek színpadra szívesebben?

  Általában mindenhol nagyon lelkesen fogadják a zenekart, így nem lehet igazán különbséget tenni a bel- és külföldi koncertek között. Minden koncert során más és más impulzusok érik a zenekart, de például egy külföldi fesztivál fellépés és egy magyar fesztivál fellépés energiáiban, hangulatában közelebb van egymáshoz, mint egy magyar klubbuli és egy magyar fesztivál koncert. Más az is, amikor kifejezetten a mûfaj szerelmeseinek játszunk – pl. ska fesztiválok – és amikor olyan közönség előtt lépünk fel, akik azt sem tudják, hogy eszik-e vagy isszák ezt a stílust, de mégis táncra perdülnek előbb-utóbb, ahogy egyre jobban átveszik a zene hangulatát. Mindegyik szituációt nagyon szeretjük, mivel más és más kihívásokkal szolgálnak. Eddig 17 országban jártunk és bárhova nagyon szívesen visszamennénk.

Nem rég ünnepeltétek a 9. születésnapotokat. Az elmúlt években számtalan fellépésetek volt már, így jogos a kérdés, hogy mára inkább klub- vagy fesztiválzenekarnak tartjátok magatokat?

  Szerintem ez inkább szezonális dolog. Nyáron nyilvánvalóan a fesztiváloké a főszerep, míg az ősztől tavaszig tartó időszakban inkább a klubbulik, egyetemi bulik a jellemzőbbek. A fesztiválok és általában a szabadtéri koncertek adnak egyfajta plusz szabadságérzetet, ott már van egy alaphangulat, a klubkoncertek viszont nagyobb teret engednek az intimitásnak, ami miatt kicsit közvetlenebb a kapcsolat a közönséggel, így mindkettőnek megvan a maga előnye, ezért aztán mindkét terepet szeretjük.

Milyen élmények kötődnek számotokra Debrecen városához?

  Elsősorban sok-sok koncert élménye - már a PASO előtti időben is léptem fel itt más formációval. Klinika, Lovarda, Campus, Roncs, sok helyen jártunk és sok jó buli volt… De a zenekar legfontosabb kapcsolódási pontja egyértelmûen Subicz Gábor, a trombitásunk, aki debreceni és már élveztük is több ízben a családja vendégszeretetét. Többször maradtunk és aludtunk Debrecenben saját koncert, vagy akár Campus fellépés után náluk, vagy máshol, így aztán a sok idő alatt sok ismerős és sok buli élménye halmozódott fel és fûződik a mai napig a városhoz.

Mit várhat a közönség az idei Campus Fesztiválon adott koncertetektől?

  Tavasszal jelent meg az új nagylemezünk a Lovemonster. Ez egy dupla korong, aminek az első lemeze a PASO negyedik stúdióalbuma, a másik korong pedig a PASO’s Roots Rockers nevû reggae-dub-pszichedélia formációnk bemutatkozó anyagát tartalmazza, amit Victor Rice kevert Brazíliában.
A Campuson egyfajta válogatásra számíthat a nagyérdemû - biztosan játszunk majd dalokat az új Lovemonster lemezről, de természetesen a régebbi PASO slágerek sem maradnak ki a repertoárból.

- Turucz Renáta -