- IdĂ©n ĂĽnnepeljĂĽk a 25 Ă©ves Ă©vfordulĂłját annak, hogy az OEC-en elindult az angol nyelvĂ» kĂ©pzĂ©s. Jelenleg hatvanhárom országbĂłl Ă©rkeznek hozzánk a tanulni vágyĂł fiatalok. Azt tapasztaljuk, hogy a Debreceni Egyetem un. szellemi exporttevĂ©kenysĂ©ge most már átbillent egy ponton, immár nem szĂĽksĂ©ges annyira direkt marketingben eladni a kĂ©pzĂ©seket, hallomás Ăştján terjed az intĂ©zmĂ©ny jĂł hĂ­re, Ă©s sokat tájĂ©kozĂłdnak az interneten is az itteni kĂ©pzĂ©sekkel kapcsolatban a fiatalok. Komoly marketing tevĂ©kenysĂ©gre volt szĂĽksĂ©g ennek elĂ©rĂ©sĂ©re, hogy a Debreceni Egyetemet felrakjuk a tĂ©rkĂ©pre. Nagyon sok munkája Ă©s erőfeszĂ­tĂ©se van az egyetemnek abban, hogy ilyen nagy számban jönnek hallgatĂłk ide tanulni.

- Honnan Ă©rkeznek, van-e esetleg igazán egzotikus kĂĽldő ország?

  - Mauritiust lehet talán ebben az összefĂĽggĂ©sben emlĂ­teni. A Távol-Kelet mára megszokottá vált, ötven-hatvan japán, száz fölötti dĂ©l-koreai hallgatĂłnk van, vagyis a nagyon kicsi országok lehetnek már csak egzotikusak. A kĂ©pzĂ©s tradicionálisan a Közel-Kelettel kezdődött, onnan volt Ă©rdeklődĂ©s az orvosi tanulmányokra, de sokan Ă©rkeznek NorvĂ©giábĂłl is, aktuálisan pedig NĂ©metországbĂłl Ă©s OlaszországbĂłl vannak komoly Ă©rdeklődĂ©sek.

- Miért itt és nem otthon tanulnak?

  - Az orvos- Ă©s fogorvoskĂ©pzĂ©s speciális rĂ©sze a felsőoktatásnak, ezek nagyon költsĂ©gesek is. Mindenhol találkozunk olyan szituáciĂłkkal, amikor orvosi kamarák Ă©s az adott országok oktatási vezetői maximalizálják a felvehető hallgatĂłi lĂ©tszámot. Ezekben az országokban is van azonban egy rĂ©teg, melynek tagjai nem tudnak emiatt bekerĂĽlni – bár közel vannak az elvárt tudásszinthez Ă©s tĂ©nyleg Ă©letpályának kĂ©pzelik el az orvosi hivatást. BelőlĂĽk válogatunk mi. Vannak olyanok is, akik a nyelv miatt jönnek, mert angolul szeretnĂ©nek egyetemi orvosi tanulmányokat folytatni, mert máshol, pĂ©ldául Amerikában kĂ©pzelik el a jövőt. Az egyetem a világ közel hĂşsz országában szervez számukra felvĂ©teli vizsgákat, amelyeken a nyelvi Ă©s szakmai felkĂ©szĂĽltsĂ©get egyaránt mĂ©rik a kollĂ©gák. A magyarországi statisztikákhoz hasonlĂł tĂşljelentkezĂ©s van a szakokra.

- Hányan tanulnak Debrecenben jelenleg?

  - Az orvoscentrumban kb. 2600-2700 fő kezdte meg most tanulmányát, a Tudományegyetemi Karokon – melynek munkáját szintĂ©n segĂ­tem – közel 500 fő tanul előkĂ©szĂ­tő, BSc Ă©s MSc kĂ©pzĂ©seken.

-Hogyan élnek együtt a várossal, magyar hallgatótársaikkal a külföldiek?

  - Eleinte zárt közössĂ©get alkotnak, de kĂ©sőbb, ahogy beilleszkednek, nyitnak Debrecen felĂ©, aholnagyon sok pĂ©nzt költenek el. A felmĂ©rĂ©sek alapján ők a legfontosabbak „turisztikai” szempontbĂłl. Nagyon hálás vagyok a városnak Ă©s a város lakosságának, hogy nagy vendĂ©gszeretettel fogadják a kĂĽlföldi hallgatĂłkat. Sok olyan esetet emlĂ­tenek diákjaink, melyek erre utalnak. Számos előadást tartunk a világon, viccesen pĂ©ldául NigĂ©riában megjegyeztĂĽk már, hogy Debrecen legalább olyan biztonságos, mint Lagosz, amit nagy jĂłkedvvel fogadtak a találkozĂł rĂ©sztvevői. KiválĂłan Ă©rzik magukat a hallgatĂłk ebben az egyetemi városban, ami nem pezsgő világváros, de alakul egy nemzetközi lĂ©gkör, a magyar Ă©s kĂĽlföldi hallgatĂłk között is egyre több az összeköttetĂ©s, több közös programot szerveznek

- MĂ»ködik-e alumni rendszer, lehet-e ápolni a Debreceni Egyetemhez valĂł kötődĂ©sĂĽket a vĂ©gzĂ©s után?

  - Ez egy nehĂ©z kĂ©rdĂ©s, melynek problĂ©mái az orvosi Ă©letpályábĂłl adĂłdnak. A diploma megszerzĂ©se utáni öt-hat Ă©v a hosszĂş ĂĽgyletekről, a kemĂ©ny munkárĂłl szĂłl, Ă­gy a 2000 előtt vĂ©gzettek azok, akik már azt mondhatják, hogy megállapodtak, megtalálták a helyĂĽket, családot alapĂ­tottak. Ă•k azok, akik talán már tudnak azzal foglalkozni, hogy nyáron eljöjjenek egy találkozĂłra, elszabaduljanak egy hĂ©tvĂ©gĂ©re, hogy alumni programban vegyenek rĂ©szt. A 25 Ă©v a kĂ©pzĂ©s Ă©s a befektetett munka szempontjábĂłl jelentős, de az alumni rendszer kiĂ©pĂ­tĂ©sĂ©hez talán mĂ©g rövidnek tĂ»nik. Ez egy előttĂĽnk állĂł feladat a következő negyed századra.

SzabĂł Laci