Professzor Ăšr, engedje meg, hogy gratuláljak a dĂ­jához. Hogyan kezdődött a kapcsolata Magyarországgal?

  Köszönöm szĂ©pen. Édesanyám, TĂłth Julianna rĂ©vĂ©n magyar származásĂş vagyok. Anyám Budapesten szĂĽletett 1915 májusában. Az első világháborĂş után kerĂĽlt ki a gyermekvonatok egyikĂ©vel Hollandiába. Anyám 1956-ig remĂ©nykedett, hátha valaki eljön mĂ©g a családjábĂłl hozzá. De soha többet nem jött már el senki közĂĽlĂĽk…

Ă–n mikor járt először Magyarországon?

  1984-ben jöttĂĽnk először a felesĂ©gemmel Magyarországra. Anyám akkor mĂ©g Ă©lt Ă©s ezt nagyon ellenezte. Azt mondta, hogy az országot a kommunisták irányĂ­tják, ott vannak az oroszok, ne menjĂĽnk. Mi vĂ©gĂĽl mĂ©gis Ăştra keltĂĽnk, Budapesten a Volga Szállodában kaptunk szobát. Az igazi cĂ©lunk viszont Debrecen volt, ahol egy Ulrich Zwingliről szĂłlĂł konferencián akartunk rĂ©szt venni. Mivel a konferencián számos magyar Ă©s kĂĽlföldi előadĂł vett rĂ©szt, a városban pedig mĂ©g kevĂ©s szálloda volt, mi pedig kĂ©sőn jeleztĂĽk Ă©rkezĂ©sĂĽnket, Ă­gy már csak az Aranybika Szálloda egykori cselĂ©dszobájában kaptunk szállást. Ugyanakkor itt ismerkedtĂĽnk össze dr. Ladányi Sándorral, a magyar diákok hollandiai egyetemjárásának szakĂ©rtőjĂ©vel. Ez komoly inspiráciĂłt jelentett a további kutatásaimhoz is. A rendszerváltás után felesĂ©gemmel Ă©s kĂ©t fiunkkal nyaranta Magyarországra jöttĂĽnk vakáciĂłzni. AmĂ­g a felesĂ©gem a fiĂşkkal a budapesti strandokon játszott, Ă©n levĂ©ltárakba, könyvtárakba jártam.

Az Ă–n kutatási terĂĽlete a peregrinatio hungarica egy rendkĂ­vĂĽl fontos szelete, a magyarországi diákok hollandiai tanulmányĂştja. Számos publikáciĂłja jelent meg a tĂ©mában Ă©s Ă©vek Ăłta visszatĂ©rő vendĂ©ge debreceni könyvtáraknak, levĂ©ltáraknak.

  Igen, ezek az utazások vezetnek vissza a tĂ©mám forrásaihoz. Mindig nagy örömmel jövök Debrecenbe, hiszen a Református KollĂ©gium könyvtári Ă©s levĂ©ltári gyĂ»jtemĂ©nyei valĂłdi kincsesbányák a magamfajta kutatĂł számára. Az elmĂşlt másfĂ©l Ă©vtizedben gyĂĽmölcsöző kapcsolatokat sikerĂĽlt kialakĂ­tanom debreceni kollĂ©gákkal. Évek Ăłta rendszeresen adok elő a NĂ©derlandisztika TanszĂ©ken mĂ»ködő Magyar-Holland Kapcsolatok KutatĂłcsoport konferenciáin, 2007-ben Michiel de Ruyter Ă©s Magyarország, 2009-ben a Magyarország Ă©s NĂ©metalföld kapcsolata, majd 2012-ben a Magyarország Ă©s NĂ©metalföld kapcsolata a kora Ăşjkorban cĂ­mĂ» konferenciákon tartottam előadást. Dr. Pusztai Gábor tanszĂ©kvezető Ăşr meghĂ­vására a holland szakos diákoknak is beszĂ©lek fĂ©lĂ©vente egyszer a peregrináciĂł kĂ©rdĂ©sĂ©ről, Ă©s ezt nagy örömömre az anyanyelvemen, hollandul tehetem. A NĂ©derlandisztika TanszĂ©k Acta Neerlandica folyĂłiratának is állandĂł lektora vagyok. Az Ă©vek során sikerĂĽlt gyĂĽmölcsöző kapcsolatokat kialakĂ­tanom az Ă–sszehasonlĂ­tĂł Irodalomtudományi IntĂ©zet ReformáciĂłkutatĂł Ă©s Kora Ăšjkori MĂ»velődĂ©störtĂ©neti KutatĂłcsoportjával, kĂĽlönösen Bitskey István Ă©s Imre Mihály professzor urakkal, valamint Csorba Dávid főiskolai docens Ăşrral.

Ön 2011-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést a magyar-holland református kapcsolatok, különösen a hollandiai magyar peregrináció kutatása területén végzett évtizedes munkájáért, most pedig a rangos Pro Cooperatione díjat, mellyel a debreceni tudományos közélettel hosszú évek óta ápolt rendkívül eredményes együttmûködését ismerték el. Mi az, ami Önt még mindig újabb kihívásokra inspirálja?

  EgyrĂ©szt az olthatatlan kĂ­váncsiságom Ă©s lelkesedĂ©sem a kutatás iránt. Bár már nyugdĂ­jas vagyok, de 2011 Ăłta a Vrije Universiteit Egyetemi Könyvtárában dolgozom tovább research fellow-kĂ©nt. 2013. február vĂ©gĂ©n szervezetĂĽnk az Országos SzĂ©chĂ©nyi Könyvtárral egyĂĽtt internetes kiállĂ­tást a magyar-holland protestáns könyvkultĂşrárĂłl. Továbbra is kĂ©szĂĽlnek tanulmányaim, sokat utazom olyan országokba, ahova hollandiai egyetemi nyomtatványok kerĂĽltek, Olaszországba, NĂ©metországba, Svájcba, Lengyelországba, Litvániába. MásrĂ©szt nagyon fontosnak tartom a fiatal kutatĂłkkal valĂł egyĂĽttmĂ»ködĂ©st, ezĂ©rt is volt kĂĽlön öröm számomra, hogy az elmĂşlt Ă©vekben a NĂ©derlandisztika TanszĂ©ken kĂ©t doktori vĂ©dĂ©sen is bizottsági tag lehettem.

Köszönöm a beszélgetést, további munkájához sok sikert és jó egészséget kívánok! Az interjút készítette: dr. Bozzay Réka, egyetemi adjunktus, Néderlandisztika Tanszék