- Hogyan jutottál idáig, hogy egy országot kĂ©pviselj egy ilyen jeles esemĂ©nyen? MikĂ©nt kezdődött ez a tenisz-szenvedĂ©ly?

  - Debrecenben szĂĽlettem, gyerekkorom Ăłta Ă©letem szerves rĂ©sze a tenisz. Apukám is szenvedĂ©lyes teniszező, mindig levitt a pályára, ott nőttem fel. Nyolc Ă©ves lehettem, amikor már csoportos Ăłrákon vettem rĂ©szt, majd pár Ă©vvel kĂ©sőbb versenyezni kezdtem. A bátyám is teniszezik, szĂĽleim a mai napig aktĂ­van látogatják a teniszpályákat.

- Hogyan készültél erre a mostani nagy eseményre?

  - Gyakorlatilag tizennyolc Ă©v munkája van a győzelmemben, ez volt Ă©letem legfontosabb versenye. Januárban kezdtĂĽk a felkĂ©szĂĽlĂ©st, mindennapos edzĂ©sek követtĂ©k egymást Debrecenben Ă©s Budapesten. Nagyon komolyan kĂ©szĂĽltĂĽnk Ă©s mindennĂ©l jobban szerettem volna a győzelmet, de nem gondoltam, hogy tĂ©nyleg Ă©n nyerek.

- Milyen Ăşt vezetett a győzelemig?

  - A verseny egy hĂ©tig tartott, tizenhárom napot töltöttĂĽnk összesen SzĂłfiában. Ă–t meccset játszottam, az ellenfeleim nagy rĂ©szĂ©vel már találkoztam korábban. Az első három mĂ©rkőzĂ©sen papĂ­rforma szerint jutottam tovább, az elődöntőn Ă©s döntőn viszont nem Ă©n voltam az esĂ©lyes, nagyon nagy meccsek voltak, örĂĽlök, hogy Ă©ppen itt tudtam visszavágni. Az osztrák fiĂş, akit az elődöntőben sikerĂĽlt legyőznöm, tenisz körökben az egyik legjobb barátom.

- Hogy érzed magad most olimpiai bajnokként?

  - Magabiztosabb, felszabadultabb lettem, ahogy hazatĂ©rtem. Plusz motiváciĂłt is Ă©rzek, legalább a következő olimpiáig ilyen, vagy mĂ©g magasabb szinten szeretnĂ©k játszani Ă©s folyamatosan kĂ©szĂĽlni.

- Mit jelent számodra a sport?

  - Ăšgy gondolom, hogy amit most elĂ©rtem az a sportban az egyik legnagyobb eredmĂ©ny, de Ăşgy Ă©rzem, hogy mĂ©g mindig vannak tartalĂ©kaim Ă©s sokra lennĂ©k kĂ©pes. Mindig kell, hogy legyen egy olyan esemĂ©ny, vagy konkrĂ©t cĂ©l, amire kĂ©szĂĽlhet az ember Ă©s akkor kellő motiváciĂł lesz a folytatáshoz. De ahhoz, hogy valaki komoly cĂ©lokat Ă©rjen el, sok-sok kudarcon kell keresztĂĽl mennie Ă©s átlagon felĂĽli munkát kell vĂ©geznie.

- Ki a példaképed?

  - Roger Federer. Napokig lehetne beszĂ©lni rĂłla, hogy miĂ©rt, de a lĂ©nyeg, hogy a teniszpályán Ă©s azon kĂ­vĂĽl is egyedĂĽlállĂł, amit alkot.

-A sporton Ă©s tanuláson kĂ­vĂĽl mivel töltöd a szabadidődet?

  - Most hogy nincs felkĂ©szĂĽlĂ©si időszak, olyan dolgokat fogok csinálni, amiket mostanában nem engedhettem meg magamnak; mĂ»vĂ©sz-filmeket nĂ©zek, mĂşzeumba járok, regenerálĂłdok.

- Hogyan Ă©rzed magad itt az egyetemi sporttelepen? (Az interjĂş a Teniszke bĂĽfĂ© teraszán kĂ©szĂĽlt – a szerk.)

  - Gyerekkoromban rengeteget edzettĂĽnk itt, több verseny is volt a DEAC-on, a mai napig sok partneremmel itt játszunk, most is a pályára kĂ©szĂĽlök. Nem tudok Ăşgy kijönni ide, hogy ne találkoznĂ©k ismerőssel, nagy örömet okoz nekem, hogy tagja lehetek ennek a sportos baráti közössĂ©gnek.

- Gáthi Évi -