Prof. dr. SĂ©llei NĂłra
2014. szeptember 5.
Egy autentikus női hang avagy Ăşj látásmĂłd, Ăşj világkĂ©p
Dr. SĂ©llei NĂłra, a Debreceni Egyetem Brit KultĂşra TanszĂ©kĂ©nek egyetemi tanára, nagydoktori disszertáciĂłját 2013. április 10-Ă©n vĂ©dte meg a Magyar Tudományos AkadĂ©mián. TĂ©mája: ,,Kulturális (ön)reflexivitás Virginia Woolf harmincas Ă©vekbeli regĂ©nyeiben,” melyben – Magyarországon az elsők között – a feminista irodalomelmĂ©let szemszögĂ©ből Ă©rtelmez szövegeket. Kutatási Ă©s oktatási terĂĽlete a 19-20. század irodalma, az angol nyelvĂ», elsősorban brit ĂrĂłnők munkássága, az angol modernizmus, a feminista irodalomelmĂ©let Ă©s -kritika. Ă–t monográfiát, több szerkesztett kötetet, közel száz tanulmányt Ă©s recenziĂłt publikált kĂĽlföldön Ă©s Magyarországon. Számos szĂ©pirodalmi fordĂtása is megjelent.
| - Professzor Asszony! VizsgálĂłdásának közĂ©ppontjában a feminista kultĂşrkritika áll, vagyis a kulturális szövegekben megjelenő nemi kĂłdoltságra Ă©rzĂ©keny kritikai szemlĂ©let. A feminizmussal szemben a mai Magyarországon sokaknak előĂtĂ©leteik vannak, mondhatni azt is, hogy a szĂł pejoratĂv kicsengĂ©sĂ». Ă–n nyĂltan felvállalja feminista voltát. MiĂ©rt tartja fontosnak, hogy a hagyományosnak mondott irodalomszemlĂ©let Ă©s -kritika mellett a feminista irányzat is elfogadott legyen a magyar irodalomtudományban? Mit Ă©rt az alatt, hogy feminista irodalomĂ©rtĂ©s? |
- ValĂłban vállalom feminista mivoltomat, termĂ©szetesen az itt a kĂ©rdĂ©s, hogy mit Ă©rtĂĽnk ez alatt. Teljesen egyetĂ©rtek abban, hogy Magyarországon ez a szĂł negatĂv kicsengĂ©sĂ», azonban Ăşgy gondolom, hogy ilyen szempontbĂłl is a kulturális tĂpusĂş hĂd, a közvetĂtő szerepĂ©t kĂvánom betölteni, mint ahogy mindenki, aki idegen kultĂşrával foglalkozik kutatĂłi vagy oktatĂłi szinten. Fontos abba belegondolni, hogy 1945 után teljesen eltĂ©rő volt a nyugati Ă©s keleti országok fejlődĂ©se, Ă©s a 60-as Ă©vek vĂ©gĂ©től az angol nyelvĂ» kultĂşrákban elkezdődött a feminizmus második hulláma, melyet kultĂşraközpontĂş feminizmusnak lehet nevezni. Az első hullám cĂ©lkitĂ»zĂ©se, a nők jogi egyenlősĂ©gĂ©nek kivĂvása megvalĂłsult ugyan, de ez önmagában nem garantálja, hogy ne mĂ»ködjön a társadalmakban egy megfoghatatlan, rejtett, látens diszkrimináciĂł velĂĽk szemben. MĂg a keleti blokk országaiban ezeket a tĂpusĂş problĂ©mákat elnyomta a hivatalos retorika, a nyugati világban felszĂnre törtek, Ă©s az akkor kialakulĂł kritikai kultĂşrakutatásnak mint tudományos vizsgálĂłdási terĂĽletnek – Ă©s egyĂşttal mĂłdszertannak – a rĂ©szĂ©vĂ© váltak. SzĂĽksĂ©gesnek tartom tehát azt a kĂ©rdĂ©st feltenni, hogy mennyire játszik szerepet bizonyos megnyilvánulásokban, hogy fĂ©rfiaskĂ©nt vagy nőieskĂ©nt kĂłdolĂłdtak, Ă©s ezeket a kĂ©rdĂ©seket – mutatis mutandis – a kortárs feminista elmĂ©let szerint az irodalmi szövegeknek is fel lehet tenni. Ebben áll az Ă©n feminizmusom.
| - A MiĂ©rt fĂ©lĂĽnk a farkastĂłl? cĂmĂ» könyvĂ©ben teszi azt a megállapĂtást, hogy a feminizmus egy szĂ©les körĂ» társadalmi programot hirdet, amely nagyfokĂş tudatosságot követel meg mindenkitől ahhoz, hogy az elnyomás összes megnyilvánulási formáját kiiktassuk magunkbĂłl. Merthogy ma sincsen valĂłdi szabadság Ă©s egyenlősĂ©g. Ezt csupán a fĂ©rfi Ă©s nő kapcsolatának viszonylatában Ă©rti vagy Ăşgy általánosságban is? |
- Azt gondolom, hogy eurĂłpaiságunkhoz hozzá tartozik, hogy figyeljĂĽnk egymásra, Ă©s a tág Ă©rtelemben vett intĂ©zmĂ©nyes mĂ»ködĂ©smĂłdunkban gyakorlatilag minden lĂ©pĂ©snĂ©l kĂ©rdezzĂĽnk rá, mennyire veszi kultĂşránk termĂ©szetesnek a nők jelenlĂ©tĂ©t, Ă©s ha negatĂv választ kapunk, annak mi az oka. MeggyőződĂ©sem, hogy a nemi szerepekhez fĂ»ződő, adottnak tekintett felfogásnak az Ăşjragondolása nemcsak a nők Ă©letĂ©rzĂ©sĂ©nek jobbá tĂ©telĂ©t mozdĂtaná elő, az a fĂ©rfiaknak is jobb lenne. Egy ideális, tehát utĂłpisztikusnak tĂ»nő társadalom nem feltĂ©tlenĂĽl kromoszĂłmák, bőrszĂn vagy akármilyen egyĂ©b – akár genetikailag kĂłdolt, akár társadalmilag konstruált – másság szerint skatulyázza be az embereket. VĂ©lemĂ©nyem szerint egy igazán demokratikus, az embereknek nemcsak a jĂłlĂ©tĂ©Ă©rt, de a jĂłllĂ©tĂ©Ă©rt is szerveződő társadalomban törekedni kell minden olyan tĂpusĂş előĂtĂ©let megszĂĽntetĂ©sĂ©re, amelyet másokkal szemben táplálunk pusztán azĂ©rt, mert valamilyen szempontbĂłl eltĂ©rőnek tekintjĂĽk őket magunktĂłl. Tovább tágĂtva a kört a feminista szemlĂ©letmĂłd szerint ĂşjragondolandĂł akár az ember Ă©s a termĂ©szet, a tudomány Ă©s a termĂ©szet viszonya is.
| - Ugyancsak e könyvĂ©ben boncolgatja a fĂ©rfihang-női hang kĂ©rdĂ©sĂ©t, Ă©s kifejtve azt, kijelenti, hogy sokszor mĂ©g ma is kettős mĂ©rcĂ©t alkalmaznak a nők Ă©s a fĂ©rfiak megĂtĂ©lĂ©sĂ©ben, többek között akkor is, ha a tudományos munkásságuk minősĂtĂ©sĂ©ről van szĂł. Érte-e Ă–nt eddigi tevĂ©kenysĂ©gei során hátrányos megkĂĽlönböztetĂ©s csupán azĂ©rt, mert nő? |
- Furcsán hangzana, ha most azt mondanám, hogy nagyon komoly megkĂĽlönböztetĂ©sek Ă©rtek a szakmámban azĂ©rt, mert nő vagyok, hiszen azon kevĂ©s nő közĂ© tartozom (a Debreceni Egyetemen kb. 10%), akit professzorrá lĂ©ptettek elő. Az aránytalanság ugyanakkor szembetĂ»nő. Éppen ebben az Ă©vben zártunk le egy kĂ©tĂ©ves projektet, melynek keretĂ©ben mĂ©lyinterjĂşkat kĂ©szĂtettĂĽnk vĂ©gzett bölcsĂ©szekkel. Arra voltunk kĂváncsiak, hogyan alakult a pályájuk: mit Ă©r a bölcsĂ©szdiplomás, ha nő? Érdekes tapasztalatokrĂłl számoltak be, megerősĂtettek engem abban, hogy rejtetten, de ma is mĂ»ködik a kettős mĂ©rce. PĂ©ldául egyöntetĂ» volt az a vĂ©lekedĂ©s, hogy majdnem termĂ©szetes, ha egy állásra kĂ©t jelölt van, Ă©s az egyik nő, a másik fĂ©rfi, többnyire az utĂłbbit választják. Az Ă©n esetem is hasonlĂł volt, de mert a rendszerváltás után nagy szĂĽksĂ©g volt angoltanárokra, s ekkĂ©pp oktatĂłkra is, Ăgy Ă©n is bekerĂĽltem. Gondolom, nem vagyok egyedĂĽl a generáciĂłmban, akinek nagyon kicsin mĂşlott, hogy bizonyĂthatta, alkalmas a feladatra.
| - A tudományos kutatásai mellett ezekhez a tĂ©mákhoz kapcsolĂłdĂłan számos, a hallgatĂłk körĂ©ben nĂ©pszerĂ» kurzust vezet. A Mark My Professorban nĂ©hány kivĂ©teltől eltekintve csupa ötös, mondhatni szuperlatĂvuszokban Ărnak Ă–nről, mint tanárrĂłl, mint emberről. Csak nĂ©hányat emlĂtenĂ©k ezekből:,,profizmus, maximalizmus, intelligencia, egyedisĂ©g.” Azt is a javára Ărják a hallgatĂłi, hogy rendkĂvĂĽl nyitott a hozzászĂłlásaikra, annak a ,,bizonyos kis fĂĽzetnek” a feljegyzĂ©seit, a hallgatĂłi vĂ©lemĂ©nyeket milyen szinten kĂ©pes beĂ©pĂteni a saját gondolatmenetĂ©be? |
- TĂ©nyleg megprĂłbálok odafigyelni a hallgatĂłkra, Ă©ppen ezĂ©rt szeretek jobban szemináriumot tartani, mint előadást, mert az párbeszĂ©d, sokkal Ă©lőbb, szemĂ©lyesebb, a hallgatĂłk meg tudnak nyilvánulni, ezáltal fejleszteni tudjuk a gondolkodásukat. Minden csoportot arra biztatok, hogy ők kezdjĂ©k az Ăłrát, Ă©s Ă©n Ăşgy Ă©pĂtem fel a szemináriumot, hogy figyelembe veszem a gondolataikat, erre valĂł a kis fĂĽzet. Amikor először találkoznak ezzel az ĂłravezetĂ©si mĂłdszerrel, egy kicsit meg vannak szeppenve, de rájönnek, hogy elmondhatnak bármilyen vĂ©lemĂ©nyt, Ă©n nem fogom azt mondani, hogy az nem jĂł, legfeljebb annyit, gondoljuk Ăşjra, vizsgáljuk meg a dolgot más szempontbĂłl. Ennek a következmĂ©nye az, hogy sokan keresnek meg tĂ©mavezetőnek szakdolgozathoz, TDK-hoz Ă©s PhD-hoz is. Ăšgy Ă©rzem, a hallgatĂłk egy rĂ©sze lebont bizonyos gátakat, szĂvesen jönnek fogadĂł Ăłrára, beszĂ©lgetni, ami segĂti a szakmai munkát is.
| - Ă–n számos pozĂciĂłt tölt be, amiket a hagyományos Ă©rtĂ©krend szerint fĂ©rfiaknak szokás. Az Angol-Amerikai IntĂ©zet igazgatĂłhelyettese, a Gendertudományi Központ vezetője, a Magyar Anglisztikai Társaság (HUSSE) elnöke. Ha Ăgy vesszĂĽk, nő lĂ©tĂ©re fĂ©rfiaknak ,,kijárĂł” pozĂciĂłkban is megállja a helyĂ©t. Tudom, hogy felesĂ©g Ă©s anya is, ez kötelezettsĂ©gekkel jár, mik azok a nőies szerepek, amelyeket ezzel egyĂĽtt vagy ezen tĂşlmenően szĂvesen felvállal? |
- Jelen pillanatban elĂ©g sok funkciĂłt töltök be, de prĂłbálom ezeket nem hatalmi pozĂciĂłkĂ©nt, inkább szolgálatkĂ©nt kezelni. Érdekelnek a közössĂ©g dolgai, el szoktam mondani a vĂ©lemĂ©nyemet, aminek persze nem mindig örĂĽl mindenki. Huszonnegyedik Ă©ve dolgozom az egyetemen, Ă©s az Ă©vek során belenő az ember bizonyos feladatokba, funkciĂłkba. ValĂłban fĂ©rfias pozĂciĂłk ezek, de szeretnĂ©m sok szempontbĂłl máskĂ©pp, nőkĂ©nt csinálni. És ott van az embernek a másik, a privát Ă©lete, amelyben felesĂ©g Ă©s anya is vagyok, bár a gyermekem már felnőtt, unokám pedig mĂ©g nincs, Ăgy ez most viszonylag könnyĂ» Ă©let. FelesĂ©gkĂ©nt nagyon nagy szerencsĂ©m van, a fĂ©rjem mindenben maximálisan támogat. Mindketten tudatában vagyunk annak, ha ki akarjuk hozni magunkbĂłl azt, ami szakmailag bennĂĽnk van, oda kell figyelnĂĽnk egymásra. És ugyanĂşgy, mint mások, Ă©n is folyamatosan vĂ©gzek nőies, avagy házimunkát, ami sokszor ki is kapcsol. És hobbijaim is vannak: szeretek kertĂ©szkedni, a kutyáinkat sĂ©táltatni, Ăşszni, sĂzni, futni – megprĂłbálok ilyen szempontbĂłl is teljes Ă©letet Ă©lni.
- Szegedi Magdolna -