TÖMEGközlekedés
2010. január 4., Mihály Anett

A 2009. év komolyan felkavarta a debreceni tömegközlekedés állóvízét, hiszen 2009. július 1-jétõl a DKV ZRT. cég vette át az egész város közösségi közlekedésének irányítását. A cégváltás pedig olyan reformokkal járt együtt, amelyek jogosan vívták ki a közvélemény haragját. A legkomolyabb felháborodást a bérlet-rendszerben történõ változtatások okozták. EltĂ»ntek villamos- illetve buszbérletek, és helyükre egy egységes és drágább bérlet került. Azok, akik idáig kombinált bérlettel utaztak, örülhettek, hiszen olcsóbban vehették meg bérleteiket. A hallgatók jelentõs része azonban rosszul járt, hiszen a campusok környékén lakó kollégisták korábban a villamos- és troli bérleteket használták, míg az egyetem melletti panel övezetben lakó albérlõk többsége csak busszal utazott. A 2009/10. évi tanévtõl azonban már mindannyian rá vagyunk kényszerítve arra, hogy megvásároljuk a több mint 3000 Ft-ba kerülõ városi kombinált bérletet, még akkor is, ha valójában nincs is rá szükségünk. Egy jó pont viszont, hogy leváltották a már-már múzeumi darabnak számító jármĂ»veket, és helyükre kényelmes és új buszokat állítottak. A strukturális fejlesztés azonban ennyiben ki is merült. Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, mégis mindössze egyetlen egy villamos vonallal rendelkezik. Elszomorító, hogy évek óta csak a tervezõasztalon létezik az úgynevezett „kettes” villamos, amit nyugodtan nevezhetnénk akár Debrecen 4-es metrójának is. A tervek alapján az új vonal a Hunyadi - Dózsa György - Nádor – Doberdó utcákat fogja érinteni (majd egyszer… talán… úgy 2049. környékén). A villamos építési munkálatairól a vezetõk azonban hónapok óta csak hallgatnak (mélyen, nagyokat).

A változtatások ezzel korántsem értek véget. 2009. december 1-jétõl újabb módosítások léptek életbe. Komoly járatritkításokra került sor, amire állítólag az utasok megváltozott igényei miatt volt szükség. (Én azért kíváncsi lennék arra, hogy vajon léteznek-e olyan utasok, akik azt igényelték, hogy a buszok és trolik ritkábban közlekedjenek.) Érdemes tehát indulás elõtt a DKV honlapján érdeklõdni az új menetrendrõl, hiszen a változások miatt könnyen elõfordulhat, hogy akár 20-25 percet is kell várnotok a megállóban egy-egy buszra, ami így télen, a hóban-fagyban nem biztos, hogy túl kellemes érzés. A járatok tehát ritkulnak, a buszokon és trolikon utazó emberek azonban egyre csak sĂ»rĂ»södnek. Manapság persze már akkor is szerencsésnek mondhatjátok magatokat, ha sikerül feljutnotok egy-egy jól megtömött buszra vagy trolira, és nem ragadtok fel az orrotok elõtt bezárt buszajtókra úgy, mint bogár a szélvédõre.

A problémákat persze még hosszasan sorolhatnám: Miért van szükség a közlekedést vészesen lelassító bérletfelmutatási rendszerre? Miért kellett milliókat fizetni azokért a digitális táblákért, amelyek a beígérttel ellentétben nem azt jelzik, hogy mikor érkezik a busz, hanem azt, hogy mikor kellene?

Gondolom ti is tudnátok rengeteg hasonló példát hozni.  A jelenlegi helyzet tehát nem túl rózsás, pedig véleményem szerint sokszor nem csak a pénzen múlnak a dolgok. Egy kis odafigyeléssel, ész-szerĂ» szervezéssel orvosolhatóak lennének ezek a problémák. És nem kellene minden nap szembesülnünk azzal, hogy valójában miért TÖMEGközlekedés a tömegközlekedés.