Ki jár manapság már moziba? Mi a helyzet itthon? Sajnos nagyon kevesen látogatják a filmszínházakat! Legalábbis lényegesen többen voltak évekkel ezel玫tt. Míg mikor a mozi új volt, bizony nagy számban özönlöttek a néz玫k a vetít玫termekbe. Hazánkban is így volt ez, nem csak a külföldi filmekkel, hanem a hazai alkotásokkal kapcsolatban is.

Hogyan tekintünk a magyar filmre ma? És miért nem örvend nagy népszer没ségnek ? Az internetes letöltésekkel magyarázható, hogy miért csökken az eladott jegyek száma. Könnyen elérhet玫 és népszer没, hogy a világhálóra feldobott filmeket, otthoni környezetben nézze meg az ember. Nincs értelme kidobni a pénzt, nem is keveset, arra amit ingyen megkaphatunk. Ezzel bizony több baj is van. Ezáltal nem támogatjuk a filmkészítést! Ha nagyobb összegek folynának be, színvonalasabb alkotásokat lehetne létrehozni (kérdés persze, hogy az extra profit, ténylegesen a jobb filmekre menne el vagy pedig valaki zsebébe vándorolna). A tehetséges új rendez玫k operat玫rök, írók is elesnek a lehet玫ségt玫l, hogy karriert fussanak be és felemeljék hazánk filmm没vészetét egy magasabb, akár nemzetközi szintre is. Ez a probléma viszont globálisnak tekinthet玫, mindenhol jellemz玫.

Az egyetemen megkérdezett hallgatók közül i sokan vallják, hogy nem s没r没n járnak moziba, átlagban körülbelül 2 havonta egyszer. Ekkor is inkább a külföldi filmeket, hollywoodi sikerprodukciókat nézik. A legtöbben pedig inkább kerülik a magyar filmeket, vagy csak nagy ritkán tekintenek meg egyet-egyet, de azt sem feltétlen moziban. Nem gondolják, hogy érdemes lenne megnézni 玫ket nem igazán szórakozatóak, bár amelyek „amerikai mintára” készülnek, azokra szívesebben beülnek. Hiába a jól bevált recept itt is m没ködik.

Ha valaki azt hallja itthon, hogy magyar film, rögtön el玫ítéletekkel van iránta. Miszerint színvonaltalan, gyenge, nézhetetlen. Ám nem feltétlenül van ez így. Igaz, hogy hosszú id玫szak volt, mikor a m没fajiság megsz没nt nálunk és a köznyelvben m没vészfilmnek nevezett alkotások jöttek létre. Ám mégsem nevezném 玫ket azoknak. Reflektáltak a problémákra, kritikusak voltak és nem a puszta szórakoztatást t没zték célul. A mai filmek pedig Amerika majmolókká váltak. Ami talán nem lenne gond, ha a filmek színvonala megütne egy szintet, de sajnos err玫l szó sincs, bár akad egy-két elfogadható alkotás. Ennek ellenére igenis vannak jó magyar filmek, mindössze az a probléma velük, hogy nem tudnak kikerülni a mozikba vagy polcokra DVD formában. Nincs rá keret, nincs támogatás. Pedig filmfesztiválokon igen csak jól szerepelnek a hazánk alkotói. Az állami támogatást is meg fogják nyirbálni a közeljöv玫ben. Ez ismét nem tesz jót a filmezésnek, de feltehetjük a kérdést, hogy azokat a milliókat, amikkel egy-egy filmet támogatnak, miért ilyen min玫ség没 mozit sikerült létrehozni? Nem mindenhol m没ködik persze így a dolog, van olyan ország ahol nincs állami támogatás, de ott nagyobb a magánt玫ke a stúdiók t玫kéje, ami kell玫képpen fedezi a kiadásokat.

A gondok nem csak a filmekkel vannak, hanem sokszor a néz玫kkel is. Mindent a hollywoodi pörg玫s akcióhoz hasonlítanak. Más m没fajokat képtelenek befogadni, vagy nem is akarnak. Hisz minek feladni a jól bevált szórakozást? Inkább nem néznek olyan filmeket, amik elgondolkodtatnak és nem csak a cikázó és gyors vágások orgiáját kell élvezni.

A már unásig emlegetett és kifogásként használt gazdasági válság, ennek az iparágnak/m没vészetnek sem kedvezett. A drága mozijegyek és a szórakozás költségei mára drágának bizonyulnak. Egy ördögi kör ez, amib玫l talán nincs is kiút. Nincs mozizás, nincs bevétel, nincs „jó” film, nincs mozizás...

Ez a szomorú helyzet. A magyar film, alulról kacsingat a magasba, de számottev玫en nem jut el玫bbre. Talán hamarosan jön egy új generáció, ami képes olyat produkálni, amely felrázza a mozikat.