Az Aulában rendezett fórumon ismertette december 6-án Fábián István rektor a Debreceni Egyetem álláspontját az új felsőoktatási törvény koncepciójáról.

- Komoly visszhangot váltott ki a felsőoktatási törvénytervezet, amelyet októberi megjelenése óta több testület, többek közt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által felkért bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is véleményezett - kezdte előadását Fábián István. 

Örömteli, hogy a koncepció előkészítésére felkért munkabizottságokban négyen is képviselték a Debreceni Egyetemet: Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, Jávor András, az FTT elnöke és Körösparti Péter, a HÖOK elnöke, illetve felkérésre Chrappán Magdolna. Emellett a kutatóegyetemek vezetői is egyeztették véleményüket - folytatta beszámolóját a rektor.

Fábián István, a Debreceni Egyetem álláspontját ismertetve kiemelte, hogy sok az ellentmondás a tervezetben. A felsőoktatás működését kerettörvény szabályozná, ugyanakkor a végrehajtás módját jogszabályokban rögzítené a kormány. Fennáll a veszélye annak, hogy alsóbb rendű jogszabályok, illetve más törvények átírják a törvényalkotó szándékát. Problémának nevezte, hogy a törvénytervezet konzervatív felsőoktatási modellt hozna létre, amely figyelmen kívül hagyná az eddig elért előremutató eredményeket. Az elképzelés szűkítené az intézményi autonómiát - többek közt - a gazdálkodás, a docensek előléptetése, a habilitáció kérdése és a szenátus összetétele terén. Ugyanakkor nem egyértelmű a kutatóegyetemek támogatásának módja és a pedagógusképzés átalakítása sem - fejtette ki a rektor.

Mindemellett véleménye szerint szükséges lenne a közoktatási és a felsőoktatási törvény érintkező pontjainak harmonizálása is. A Debreceni Egyetem a karok véleménye alapján alakította ki állásfoglalását az irányítással, a működtetéssel, a finanszírozással, a centrumok helyzetével és a képzéssel kapcsolatban.

Fábián István szerint úgy kellene az intézmények egységes álláspontját megfogalmazni a törvénytervezettel kapcsolatban, hogy a kor kihívásainak megfelelő szabályozás jöjjön létre.

Első hozzászólóként Tóth Imre, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének titkára fejtette ki véleményét a tervezettel és az elhangzottakkal kapcsolatban. Mint fogalmazott, a minisztériumi tervezetet kiindulópontként fogadják el, de a szakszervezet a felsőoktatási kerettörvény helyett egy jóval részletesebb szabályozást tartana elfogadhatónak. Javaslataik között szerepel a közalkalmazotti jogviszony, a kétszintű érettségi, a bolognai rendszer kérdése, a pedagógusképzés ügye és a vidék-főváros, egyetem-főiskola ellentét feloldása is. Egyetértett Fábián István rektor véleményével a felsőoktatási és a közoktatási törvény egyeztetése és az intézményi finanszírozás kérdésében, ugyanakkor hangsúlyozta az érdekképviselet fontosságát a vezető és döntéshozó testületekben, ami véleménye szerint kulcskérdés a szakszervezet számára. A hallgatói képviselet tekintetében hangsúlyozta, hogy helyi szinten a szakszervezet támogatja a HÖK azon törekvését, hogy érdemi képviselete maradjon a döntéshozatalban. Kiemelte: szükséges a tervezetben a közszolgálatiság garantálása és egy olyan bértábla kialakítása, ami valamennyi egyetemi polgárnak biztosítja a társadalmi elismertséget.

A fórumon hallgatói javaslat hangzott el a nemzetstratégiai értékű képzések (mint pl. orvos, informatikus, pedagógus) kiemelt elkülönítésére, valamint az életpálya-modell feltételeinek hazai biztosítására.

Pál Szabó Klára mestertanár hozzászólásában a törvénytervezet társadalmi hatásait boncolgatta. Véleménye szerint az emelt szintű érettségi bevezetésével sokan kiszorulnak az államilag finanszírozott képzésből, emellett hiányolta a koncepcióból a hallgatói szociális finanszírozás részletezését is. A pedagógusképzés átalakításával kapcsolatban kifejtette, hogy a tervezett 5+1+2 éves képzés bevezetése nem teszi vonzóbbá a pályát.

- Nem előzte meg hatástanulmány az emeltszintű érettségi bevezetését - reagált a felvetésekre Fábián István, aki egyetértett azzal, hogy a törvénytervezetben megvan a társadalmi szegregáció veszélye és a hallgatók szociális helyzete sok esetben valóban meghatározza a továbbtanulás lehetőségét. A törvénytervezet pedig nem részletezi, hogyan kezelné ezt a problémát. Ugyanakkor szociális helyzete miatt egyetlen tehetséges hallgatót sem veszíthetünk el - hangsúlyozta a rektor. A pedagógusképzés átalakításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a szakma gondjait valóban meg kell oldani, de ehhez más politikai eszközökre is szükség lenne.

Az új felsőoktatási törvény tervezetéről szóló vita december 10-ig tart, eddig az időpontig várja a hozzászólásokat és javaslatokat az államtitkárság, a végső verzió 2011 tavaszára készül el.