Farsangi kavalkád
2011. február 14., Turucz Renáta

A téli és tavaszi hónapokban farsangi lázban él szinte az egész világ, bálok és mulatságok ezreit rendezik meg ez idõszakban. De valójában mit is takar a farsang szó?

Farsang idõszaka vízkereszt napjától (január 6.) a húsvétot megelõzõ 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Csúcspontja a „farsang farka”, vagyis a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó három nap, amely a télbúcsúztató is egyben. Gyökerei az ókori Rómához vezetnek vissza, ahol a téltemetés-tavaszvárás céljából egy hétig tartó álarcos felvonulásokat, táncmulatságokat tartottak. A középkorban az egyház tiltotta a farsangot, mert az ördög mĂ»vének tartották, véleménye szerint a bujaságot szimbolizálta.

A középkori Magyarországon a farsang német, itáliai és francia elemekbõl építkezett, de lényegében mindegyiknek ugyanaz volt a szerepe és a célja, a párválasztás. Így a bálok és táncmulatságok fõeseményei az eljegyzések és az esküvõk voltak.

Hazánkban a farsang legismertebb szokása a mohácsi busójárás, amelynek célja a tél elĂ»zése. A falubeliek rémisztõ jelmezeket öltenek, remélve, hogy megfélemlítik a telet. Az év hideg hónapjait szimbolizáló szalmabábut az ünneplés végén elégetik, hamuját a házak portáján szétszórják, hogy távol tartsák a gonosz szellemeket. A mulatság fénypontja és záróeseménye a fõtéren megrendezett férfiak közötti viaskodás. 2009-ben a mohácsi busójárást az UNESCO a szellemi kulturális örökségek reprezentatív listájára is felvette. Ismert magyar népszokások ezen kívül még az alakos játékok, az asszonyfarsang, farsangtemetés, és a napjainkban kedvelt batyus bálok.

Míg hazánkban leginkább a különbözõ rendĂ» és rangú bálok divatosak, más országokban a farsang a karneválok idõszaka. A velencei karnevál már december 26-án elkezdõdik. Napjainkra turistalátványossággá nõtte ki magát. Régen a városlakók színjátékát jelentette, a Szent Márk tér és az utcák szolgáltatták a porondot, a helybeliek színészek és nézõk is lehettek. A csodálatos riói karnevált, mai formájában, 1928 óta rendezik meg. A szemkápráztató jelmezek épp olyan meghatározó tényezõi, mint a szamba, hiszen a különbözõ tánciskolák táncosai ekkor mérik össze tudásukat a nagyérdemĂ» elõtt. Évente átlagban háromszázezer turistát szórakoztat a brazil karnevál.

Ha lehetõségünk nincs is egy ilyen nagyszabású karneválra kiutazni, egy hazai farsangi mulatozáson mindenképp vegyünk részt, öltsünk jelmezt, és néhány óra erejéig próbáljuk ki, hogy milyen lehet más emberként, akár egy más korban és világban élni.