Pár éven belül várható az elektronikus ügyintézés
2011. április 21., forrás: Edupress

Idén a felsőoktatásba felvételizők majdnem 60 százaléka döntött az elektronikus jelentkezés mellett, nemcsak a felvételit intézik viszont elektronikusan az egyetemeken, főiskolákon. A diákigazolványokon ugyan még nem találhatók meg a vizsgajegyek, a közeljövőben ez is megvalósul. Dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke szerint egy-két éven belül a papíralapú forma helyett az elektronikus ügyintézés válik uralkodóvá a felsőoktatásban.

Abban mindenki egyetért, hogy a diákigazolvány a jelenleg betöltött funkcióin túl technikailag sokkal többre lenne képes. Főként a felsőoktatásban tanulók jogviszonyának hitelesítésére szolgáló igazolvány teljesít túl, az abban lévő chip előnyeit alig használják ki a hallgatók. "A személyazonosság igazolására nincs szükség egy külön igazolványra, mert ahhoz rendelkezésre áll a szükséges kártya. A hallgatói jogviszony azonosítására pedig felesleges egy chippel is ellátott igazolvány. Ameddig a szolgáltatói és felhasználói oldalon nincs kialakítva a kártya fogadására alkalmas környezet, tehát hiányoznak a szükséges kártyaolvasók, addig fölösleges egy ilyen intelligens kártyát használni" - mondta el dr. Princzinger Péter.

Ugyan a diákigazolvány elektronikus ügyintézésben betöltött szerepét oktatáspolitikai, e-kormányzási szinten kell kitalálni, a diákigazolvány funkciójával, használhatóságával kapcsolatos feladatokban együttműködő és lebonyolító partnerként vesz részt az OH, mely a felsőoktatási intézményekkel fenntartott kapcsolat révén érintett a hiányosságok orvoslásában. "A megoldás természetesen az lenne, ha a kártya funkcióit annak képességeihez igazítanánk. A bővítés szükséges és elkerülhetetlen" - véli az elnök, aki hozzátette: egyes intézmények már széles körben lehetővé tették a kártya használatát, a pénzügyi racionalitás ugyanis megköveteli az információk elektronikus tárolását. "Másként az intézmények nem tudnak humánerőforrást racionalizálni és adminisztratív folyamatokat egyszerűsíteni."

Szükség van viszont bizonyos átfutási időre. "Hosszú évekig alacsony szinten stagnált a felsőoktatásba elektronikusan jelentkezők száma, évek múltán azonban hirtelen megemelkedett az elektronikusan pályázók hányada. Az áttörést az elmúlt két évben érték el a felsőoktatási jelentkezések esetében, idén már a felvételizők mintegy 60 százaléka elektronikusan adta be adatlapját" - hozott példát a hasonló folyamatok életciklusára az elnök. Dr. Princzinger Péter szerint a jogi szabályozás megújításával a diákigazolványok esetében is hasonló fejlődés érhető el. Technikailag már most is lehetséges például az, hogy az érdemjegyeket, a tanulmányokkal kapcsolatos információkat a kártyákon tárolják, ha pedig ezt a szabályozás is lehetővé teszi, végleg eltűnhetnek a fekete leckekönyvek - mondta.

"A papíralapú formát teljesen megszüntetni ugyan nem lehet, de egy-két éven belül uralkodóvá válhat az elektronikus ügyintézés" - állítja dr. Princzinger Péter a felsőoktatásról. A folyamat már 2002-2003-ban elkezdődött, amikor elindultak itthon az olyan elektronikus tanulmányi nyilvántartások, mint a Neptun és az ETR. Ma már számos ügyet itt intéznek a hallgatók: ezeken belül vezetik jegyeiket, a rendszeren keresztül iratkoznak be az intézménybe, és veszik fel a tantárgyaikat, a vizsgáikat. "A felsőoktatás lényegében átállt az elektronikus ügyintézésre, a folyamatban pedig a diákigazolvány jelenti az utolsó, záró lépést."

Dr. Princzinger Péter kifejtette: "Számos egyetem és főiskola keresett már meg minket az index kiküszöbölésével kapcsolatban. A hivatal és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. feladata, hogy a tanulmányi rendszerekben tárolt információk hitelesek legyenek. Ez az elektronikus aláírás alkalmazásával oldható meg, mely ebben a pillanatban ugyan nem kötelező, de jogszabállyal akár azzá is tehető."

Az elektronikus ügyintézést gyakran a racionalizálás kényszeríti ki - számolt be Dr. Princzinger Péter. Amikor ugyanis 1996-ban törvényileg lehetővé tették, hogy az érdeklődők korlátozatlan számban jelentkezzenek a felsőoktatásba, a felvételi adatlapok magas száma miatt kénytelenek voltak a matematikai algoritmus és az elektronikus ügyintézés kidolgozására a ponthúzás és a bejutás zavartalan lebonyolításának érdekében. Hasonlóan a több tízezres létszámú egyetemek sem intézhetik immár papíralapon a beiratkozásokat.