Pár éven belül várható az elektronikus ügyintézés
2011. április 21., forrás: Edupress

Idén a felsõoktatásba felvételizõk majdnem 60 százaléka döntött az elektronikus jelentkezés mellett, nemcsak a felvételit intézik viszont elektronikusan az egyetemeken, fõiskolákon. A diákigazolványokon ugyan még nem találhatók meg a vizsgajegyek, a közeljövõben ez is megvalósul. Dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke szerint egy-két éven belül a papíralapú forma helyett az elektronikus ügyintézés válik uralkodóvá a felsõoktatásban.

Abban mindenki egyetért, hogy a diákigazolvány a jelenleg betöltött funkcióin túl technikailag sokkal többre lenne képes. Fõként a felsõoktatásban tanulók jogviszonyának hitelesítésére szolgáló igazolvány teljesít túl, az abban lévõ chip elõnyeit alig használják ki a hallgatók. "A személyazonosság igazolására nincs szükség egy külön igazolványra, mert ahhoz rendelkezésre áll a szükséges kártya. A hallgatói jogviszony azonosítására pedig felesleges egy chippel is ellátott igazolvány. Ameddig a szolgáltatói és felhasználói oldalon nincs kialakítva a kártya fogadására alkalmas környezet, tehát hiányoznak a szükséges kártyaolvasók, addig fölösleges egy ilyen intelligens kártyát használni" - mondta el dr. Princzinger Péter.

Ugyan a diákigazolvány elektronikus ügyintézésben betöltött szerepét oktatáspolitikai, e-kormányzási szinten kell kitalálni, a diákigazolvány funkciójával, használhatóságával kapcsolatos feladatokban együttmĂ»ködõ és lebonyolító partnerként vesz részt az OH, mely a felsõoktatási intézményekkel fenntartott kapcsolat révén érintett a hiányosságok orvoslásában. "A megoldás természetesen az lenne, ha a kártya funkcióit annak képességeihez igazítanánk. A bõvítés szükséges és elkerülhetetlen" - véli az elnök, aki hozzátette: egyes intézmények már széles körben lehetõvé tették a kártya használatát, a pénzügyi racionalitás ugyanis megköveteli az információk elektronikus tárolását. "Másként az intézmények nem tudnak humánerõforrást racionalizálni és adminisztratív folyamatokat egyszerĂ»síteni."

Szükség van viszont bizonyos átfutási idõre. "Hosszú évekig alacsony szinten stagnált a felsõoktatásba elektronikusan jelentkezõk száma, évek múltán azonban hirtelen megemelkedett az elektronikusan pályázók hányada. Az áttörést az elmúlt két évben érték el a felsõoktatási jelentkezések esetében, idén már a felvételizõk mintegy 60 százaléka elektronikusan adta be adatlapját" - hozott példát a hasonló folyamatok életciklusára az elnök. Dr. Princzinger Péter szerint a jogi szabályozás megújításával a diákigazolványok esetében is hasonló fejlõdés érhetõ el. Technikailag már most is lehetséges például az, hogy az érdemjegyeket, a tanulmányokkal kapcsolatos információkat a kártyákon tárolják, ha pedig ezt a szabályozás is lehetõvé teszi, végleg eltĂ»nhetnek a fekete leckekönyvek - mondta.

"A papíralapú formát teljesen megszüntetni ugyan nem lehet, de egy-két éven belül uralkodóvá válhat az elektronikus ügyintézés" - állítja dr. Princzinger Péter a felsõoktatásról. A folyamat már 2002-2003-ban elkezdõdött, amikor elindultak itthon az olyan elektronikus tanulmányi nyilvántartások, mint a Neptun és az ETR. Ma már számos ügyet itt intéznek a hallgatók: ezeken belül vezetik jegyeiket, a rendszeren keresztül iratkoznak be az intézménybe, és veszik fel a tantárgyaikat, a vizsgáikat. "A felsõoktatás lényegében átállt az elektronikus ügyintézésre, a folyamatban pedig a diákigazolvány jelenti az utolsó, záró lépést."

Dr. Princzinger Péter kifejtette: "Számos egyetem és fõiskola keresett már meg minket az index kiküszöbölésével kapcsolatban. A hivatal és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. feladata, hogy a tanulmányi rendszerekben tárolt információk hitelesek legyenek. Ez az elektronikus aláírás alkalmazásával oldható meg, mely ebben a pillanatban ugyan nem kötelezõ, de jogszabállyal akár azzá is tehetõ."

Az elektronikus ügyintézést gyakran a racionalizálás kényszeríti ki - számolt be Dr. Princzinger Péter. Amikor ugyanis 1996-ban törvényileg lehetõvé tették, hogy az érdeklõdõk korlátozatlan számban jelentkezzenek a felsõoktatásba, a felvételi adatlapok magas száma miatt kénytelenek voltak a matematikai algoritmus és az elektronikus ügyintézés kidolgozására a ponthúzás és a bejutás zavartalan lebonyolításának érdekében. Hasonlóan a több tízezres létszámú egyetemek sem intézhetik immár papíralapon a beiratkozásokat.