Skarczer Péter talán a leglelkesebb nyelvészek közé tartozik az egyetemen. Miközben mások a vizsgáik miatt cidriznek, esetleg azon tĂ»nõdnek, mivel ajándékozzák meg szeretteiket karácsonykor, õ egészen másra készül. Minden téli szünetben egy elõre kiválasztott tájegység falvait cserkészi be digitális hangrögzítõ berendezéssel kezében. Vajon mi késztet arra valakit, hogy hóban, sárban rendületlenül rója az isten háta mögötti településeket, bebocsátást kérve régi, néha már düledezõ parasztházakba?

Nos, Péter szavakat gyĂ»jt. Olyan kifejezésekre vadászik, amelyeket még tapasztalt és általa mélyen tisztelt professzorai sem ismernek. Valóságos gyöngyszemekre bukkan idõnként. Tudták például azt, hogy Sajószentsomorján a lomha, lassú beszédĂ» embert pöszmetegnek hívják? Vagy, hogy a truttyog azt jelenti: egy közepesen ittas középkorú férfi, akit az imént dobtak ki a falu egyetlen kocsmájából, az olvadó hóban hátán fekve halkan magyar népdalokat énekel?

Péter – a kívülállók számára talán kissé érthetetlenül – diadalmas csatakiáltásokkal nyugtáz minden egyes újonnan felfedezett szót. Igaz, eddig nem sokat talált, de kitartóan dolgozik, s tudja, munkája elõbb-utóbb meghozza gyümölcsét.

Boldog karácsonyt és békés új évet mindenkinek!