Diákvezetõk találkoztak
2013. május 30., forrás: unideb.hu

A "Mibõl lesz a cserebogár? avagy Diákvezetõk anno és ma" elnevezésĂ» rendezvényen azok az egykori és jelenlegi hallgatók találkoztak, akik aktív szerepet vállaltak a diákéletben, és a tanulás mellett sokat tevékenykedtek a közösségért is.

 Az egész napos rendezvényt Jávor András oktatási rektorhelyettes nyitotta meg. Köszöntõjében röviden ismertette az egyetem eredményeit, legfontosabb célkitĂ»zéseit.

 Körösparti Péter EHÖK elnök a hallgatók, illetve a hallgatói önkormányzatok szerepének változásáról tartott elõadást, kitérve a jogszabályi módosulások következtében változó felelõsségi és jogosultsági keretekre. Hangsúlyozta, hogy országos viszonylatban is példaértékĂ» az az együttmĂ»ködés, ami a Hallgatói Önkormányzat és a Hallgatói Kapcsolatok Igazgatósága - amelyhez az Alumni Központ is tartozik - között kialakult.

 Rõfi Mónika központvezetõ bemutatta az Alumni Közösség építésének folyamatát, az elmúlt másfél évben elért eredményeket és a legfontosabb célkitĂ»zéseket, melynek jó alapja a több mint 2300 regisztrált tagból álló közösség dinamikus gyarapodása.

 Az elõadásokat követõen a résztvevõk közösen elevenítették fel a diákélet szépségeit, nehézségeit, illetve az általuk elért eredményeket, kezdeményezéseket, melyek a mai napig élnek: a gólyatáborok, a hallgatói kalendárium, amely gólyanoteszként indult, a Pont Iroda megalakítása, az Egyetemi Napok hagyománya, vagy a jogelõd intézmények diákvezetõi közti együttmĂ»ködés, amely lehetõvé tette, hogy az integráció leggyorsabban és legzavartalanabbul a hallgatók körében menjen végbe.

 A délután campus túrával folytatódott, amelyen Borbély Tamás fejlesztési osztályvezetõ kalauzolta az érdeklõdõket az egyetem campusain, és mutatta be a legújabb beruházások eredményeit. Az esti vacsorán kötetlenül beszélgethettek a rég nem látott ismerõsök.

 A sikeres találkozó egyik eredménye, hogy számtalan ötlet született a folytatásra, újabb kari, szakmacsoporti és korszak találkozókra, mert Széchenyi szavaival élve: „Múlton nyugszik a jelen, s jelenen a jövendõ.”