- Először is engedd meg, hogy gratuláljak! Hogy zajlott a választás?

- A választás egy hosszas folyamatot zárt le. A DOSZ alapszabálya szerint az elnökké választás feltétele egy részletes programterv készítése, amelyet a küldöttgyűléshez kell benyújtania minden pályázónak. A szervezet legfőbb döntéshozó testülete meghallgatja az elnökjelölteket, és ezt követően dönt a vezető személyéről. Elnökhelyettesnek és elnökségi tagnak is jelentkezhet az ország bármely doktorandusza vagy doktorjelöltje, nem kötelező csatlakozni egy-egy elnökjelölthöz. Én azonban mindvégig csapatban gondolkoztam, így az elnökség hét további tagjelöltjével, valamint bizonyos szakterületek értő képviselőivel együttesen dolgoztam ki azt az elnöki programot, amelyet végül támogatására érdemesnek talált a küldöttgyűlés.

- Ezek szerint a csapatod tagjai meghatározott feladatkörök ellátására jelentkeztek. Kik lettek az elnökség tagjai?

- Debreceni kollégáimmal egyetértésben valóban úgy döntöttem, hogy az idei évben előre meghatározott feladatkörök ellátására keresünk szakembereket. Elnökként azt is láthattam, hogy nagyban növeli a DOSZ ismertségét és elfogadottságát egy felsőoktatási intézményben, ha onnan is kerül ki tisztségviselő. Ez a tapasztalat is megerősítette bennem azt az elhatározást, hogy az elnökség és a felügyelő bizottság minden tagját más intézményből kérjem fel. Munkámat általános elnökhelyettesként Keresztes Gábor, a Nyugat-magyarországi Egyetem doktorandusza, stratégiai elnökhelyettesként pedig Szávay László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktorjelöltje segíti majd. Az elnökség határon túli ügyekért felelős tagja Székely Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorjelöltje, a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének elnöke lesz, a gazdasági ügyekért Csapó László Attila, a Szent István Egyetem doktorjelöltje lesz felelős. A pályázati ügyekért felelős elnökségi tagnak Budai Csabát, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem doktoranduszát, ifjúságpolitikai ügyekért felelős elnökségi tagnak dr. Fazekas Kornélt, a Pécsi Tudományegyetem doktoranduszát, míg kommunikációs és külső kapcsolatokért felelős elnökségi tagnak Rámháp Szabolcsot, a győri Széchenyi István Egyetem doktoranduszát választotta meg a küldöttgyűlés. Az öttagú felügyelő bizottság tagja lett dr. Szűcs Henriett Diána, a Szegedi Tudományegyetem, dr. Tollas Orsolya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Vajkai Edina, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Illés Balázs, a Miskolci Egyetem és Szlama Adrián, a Pannon Egyetem doktorandusza.

- Melyek lesznek azok a területek, amelyekre kiemelt figyelmet fordít a szervezet?

- A legfontosabbnak a tudományos osztályok működési feltételeinek biztosítását látom. Ezek a szakterületi elven szerződő fiatal kutatói csoportok jelentik a DOSZ közvetlen kapcsolatát a PhD- és DLA-hallgatókhoz. Az idei évben megalakult szervezetünk tizennyolc tudományos osztálya, amelyek a közeli jövőben kezdik meg működésüket. Konferenciákat, workshopokat és táborokat szerveznek, publikációs lehetőséget biztosítanak majd tagjaiknak, amihez meg kell teremtenünk a szükséges szakmai, szervezeti és anyagi hátteret.

- Milyen eszközökkel próbáljátok majd segíteni a tudományos osztályokat?

- A legfontosabb, hogy a megfelelő szakmai nívó kialakítását és fenntartását támogassuk. Ennek érdekében olyan tudományos szervezetekkel kezdtünk együttműködést, mint a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tudományos Diákköri Testület vagy a Nemzeti Kiválóság Program. A szervezeti hátteret elsősorban az intézményi doktorandusz önkormányzatok és a DOSZ titkársága segítségével próbáljuk majd biztosítani: fontos feladatunk, hogy minden doktorképző helyen biztosítva legyenek azok a működési feltételek, amelyek egy jó doktorandusz önkormányzat létéhez elengedhetetlenek. Az anyagi igényeket pedig aktív pályázati tevékenységgel próbáljuk majd kielégíteni, amelyet idén egy, a szakterületért felelős elnökségi tag koordinál majd.

- Mással is próbáljátok majd a doktoranduszok érdekeit szolgálni?

- Igen, a következő egy éves elnökségi ciklus határozott célja, hogy kidolgozzon egy egységes minőségbiztosítási rendszert a doktorképzések részére. Ennek előfutáraként a Debreceni Egyetem az idén részt vett egy, az elsőéves doktoranduszok pályaválasztását vizsgáló kísérleti felmérés lebonyolításában. A minőségbiztosítás további erősítésével szeretnénk elérni, hogy a doktoranduszi vélemények mentén javíthassuk a képzések színvonalát. Ebben együtt kell működnünk a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság mellett a versenyszféra kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytató szereplőinek ernyőszervezeteivel, vagyis a kamarákkal is. Én azt vallom, hogy a versenyszféra K+F+I tevékenysége hazánk egyik legnagyobb gazdasági erőssége lehet, így aztán támogatnunk kell azokat a doktoranduszokat is, akik kutatásaikat nem az állami szektorban, vagyis akadémiai vagy egyetemi kutatóintézetekben, hanem magáncégeknél folytatják.

- A DOSZ hogyan tud ebben segíteni?

- Törvényben nevesített, reprezentatív érdekképviseleti szervezetként lehetőségünk van arra, hogy felmérjük a doktoranduszok igényei mellett a versenyszférában felmerülő elképzeléseket is. Ezeket összegezve aztán az illetékes kormányzati szereplőkhöz fordulhatunk támogatást kérve. Ez a támogatás pedig – természetesen – nem csak anyagi jellegű lehet, hiszen például egy jól előkészített jogszabály-módosítás úgy is jelentős előrelépést hozhat, hogy közben nem okoz kiadást a költségvetésnek.

- Ez akár a nemzetközi mobilitási lehetőségek bővülését is eredményezheti?

- Feltétlenül. A nemzetközi mobilitás nagyon hasznos dolog, de ezt egy olyan évszázados hagyományokkal bíró iskolavárosban, mint Debrecen, nem kell bemutatni. A DOSZ komoly külügyi lépéseket is tervez a közeli jövőben: erősíteni szeretnénk szervezetünk jelenlétét az EURODOC-ban, a doktoranduszok európai érdekképviseletében. Ennél a kapcsolatnál több közvetlen hasznot hozhat a doktoranduszoknak az a tudományos nagyköveti rendszer, amelyet külügyes kollégáim, Czene Gréta és Gáspár Marcell dolgoztak ki. A struktúra a tervek szerint egy olyan képviselői hálózat kiépüléséhez vezet majd, amelyben az egyes tudományterületek magyar képviselőit külföldi tartózkodásuk idején helyi segítők támogatják majd, így a doktoranduszainknak kevesebb idejét emészti majd fel a hétköznapi apró-cseprő ügyek intézése, vagyis több idejük marad majd kutatni.

- Már ebből az interjúból is látszik, hogy rengeteg feladat és kihívás áll előtted az elkövetkező egy évben. Hogy tudsz ezeknek megfelelni?

- A legfontosabb, hogy a feleségem, Eszter mindenben támogat: az a biztos családi háttér, amelyet ő teremt meg, minden nap jobb munkára sarkall. Mellette nagyszerű kollégákkal dolgozhatok együtt – Budapesten Keresztes Gábor, Csapó László és Szávay László, Debrecenben pedig Körösparti Péter, Pilishegyi Péter és dr. Kőmíves Péter Miklós segítik munkámat. A doktoranduszok képviselete mellett pedig, amikor csak tehetem, folytatom kutatásaimat, valamint továbbra is aktív lokálpatriótaként szolgálom szülővárosom, Hajdúnánás lakosait.