A M没szaki Kar docense, Budai István olyan fémötvözetet hozott létre az Ótemet玫 utcai laborban, amit a németek 没rkísérletek során állítottak eddig el玫, de úgy is csak több ezerszer kisebb méretben. 

A lehetetlen nem létezik – a három csíkos sportruházati cég reklámszlogenjét a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj keretében kutató szakember, Budai István bebizonyította, hiszen akadémikus kutatók azt mondták neki, a megvalósíthatatlanra vállalkozik, nem tud egymástól teljesen eltér玫 s没r没ség没 fémeket összekeverni. Az alumínium és bizmut fémötvözet a M没szaki Karon található laborban több mint 700 fokra hevítve mégis összeállt és a megszilárduláskor sem esett szét.

„Azt vizsgáltam, hogy a fémek esetében is m没ködik-e az, ami a folyadékoknál. A húslevesben például a víz tetején úszik a zsír, az olaj, hiába keverjük 玫ket, különválnak. Ez történik a fémek esetében is, hiába elegyednek olvadék formában, amint abbahagyjuk a keverést, szétválnak, az egyik a tégely alján, a másik a tetején marad, hiszen óriási a s没r没ségkülönbségük. Az, hogy ezeket mégis homogenizálni lehet, nem újdonság, viszont akkora méretben, amiben mi el玫állítottuk az alumínium és bizmut fémek elegyét – ez egy kb. 40x50mm nagyságú hengeres tömböt jelent -, még nem sikerült a fellelhet玫 szakirodalom szerint senkinek” – foglalja össze a sikert röviden Budai István. 

A fémemulzió, vagyis a két egymással nem elegyed玫 anyag keveréke nem olyan egyszer没, hogy olvadék formában összedolgozzák, ehhez szükség van egy harmadik, stabilizáló anyagra is. Ezt úgy képzeljük el, akár az arckrémek esetében, amelyek szintén emulziók: víz, olajok és hasznos b玫rbarát anyagok vannak egy kozmetikai tégelyben, amelyek elméletileg a keverés után szétválnának, ugyanis a víz és olaj nem keverednek, ha nem adnának hozzá úgynevezett felületaktív anyagokat, amelyek segítségével az összetev玫k szépen eloszlanak. A krémeknél például tengeri alga 玫rleményét használják. Ez volt az analógia, amib玫l Budai István is kiindult, majd dollármilliók elköltése és ipari high-tech berendezések nélkül a M没szaki Karon létrehozta fémemulzióját. „A mi esetünkben a felületaktív anyag egy keramikus, finom nanoszemcsékre 玫rölt anyag, a szilícium-karbid, ami stabilizálja az alumínium és bizmut elegyét, amely a leh没lés után sem esik szét, vagyis új anyagszerkezet keletkezik. Ebb玫l csak azért nem tudunk például egy konténernyi méret没t el玫állítani, mert nincs akkora kemencénk” – magyarázza Budai, aki egyszer没 laborkörülmények között hozta létre az új elegyet, amit a német lég-és 没rügyi kutatóközpont rakétakísérletekkel próbált létrehozni gravitációmentes állapotban.

A felfedezésb玫l már szabadalom is lett és nyitott az út ipari alkalmazása el玫tt: az új anyag csapágyfémként vagy potenciálisan nagyh玫mérséklet没 szupravezet玫ként hasznosítható, kisebb súrlódást eredményez ugyanis a gépekben (pl. csapágyakban), ami egyértelm没en energia-megtakarítással jár. Mindezen túl pedig úgy t没nik, a hadiipar, a fegyvergyártás is érdekl玫déssel fordult a felfedezés felé, legalábbis a szabadalmi publikálás óta eltelt id玫ben Amerikából és a Közel-Keletr玫l is ilyen irányba mutatnak a megkeresések. „Jött hivatkozás a cikkre az amerikai hadsereg kutatólaboratóriumából, a hadsereg ipari kutatóintézetében vizsgálhattak valamit, aminek kapcsán ráakadtak a cikkre, de érkezett Iránból is utalás. Azt gyanítom, hogy energia-elnyel玫ként is lehetne hasznosítani, ha egy lopakodó repül玫 vagy egy tank felszínét ilyen anyaggal vonnák be, láthatatlanná válhatna a radarok el玫l” – mutat rá egy egészen különleges felhasználásra Budai István, aki a fémolvadékok folyási tulajdonságait is vizsgálja a Magyary-ösztöndíj keretében azért, hogy egy mér玫eszközt fejleszthessen.

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és m没ködtetése országos program cím没 kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.