Egészség, diplomácia, workshop
2015. január 5., Lánczi Levente

Háromnapos rendezvénynek adott otthon a Népegészségügyi Kar és a Megelőző Orvostani Intézet. Első hallásra két távoli területet, az egészség(ügy)et és a diplomáciát hozták egy tető alá a szervezők. Először 2012-ben angol nyelven tartottak a Debreceni Egyetemen egészségdiplomáciai képzést, a mostani képzés pedig elsősorban a hazai kollégák számára magyar nyelven zajlott. A workshop végére kiderült: a közeljövőben a diplomácia és politika még fontosabb színterévé válhat az emberi egészség – azaz a testi, lelki és közösségi jól-lét –, elég ha csak az éppen Nyugat-Afrikában, illetve a világ más pontjain is feltűnő ebola vírus fertőzésekre, a dohányzással vagy egészségtelen ételekkel, életmóddal kapcsolatos politikákra és egyéb diplomáciai lépésekre, nyomásgyakorlásra gondolunk.

 

Az egészség a legnagyobb érték, ennélfogva az egyik legnagyobb üzlet is. Sőt, mint a workshop értékes órái alatt kiderült: az egyik legkomolyabb bel- és külpolitikai ütőkártya – elég csak a dohányzással kapcsolatos hazai törvénykezésre, Obamára és az amerikai egészségügyi reformra, a különböző természeti katasztrófák, járványok kapcsán kialakuló nemzetközi összefogásokra, vagy éppen bizonyos államok demonstratív szerepvállalására gondolnunk.

A kurzusindító sajtótájékoztatón dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO Európai Régió vezetője, dr. Papp László polgármester, prof. dr. Ádány Róza intézetvezető professzor asszony, prof. Dr. Bartha Elek rektorhelyettes és prof. dr. Balázs Margit dékán asszony köszöntötte a résztvevőket és a sajtó képviselőit. Itt mutatták be a kurzus előadói az Egészségdiplomácia című kézikönyvet és itt jelentették be hivatalosan, hogy a Népegészségügyi Kart a WHO kiválósági központjává kívánják fejleszteni.

Az intenzív workshop a genfi Ilona Kickbusch professzor asszony előadásával kezdődött, aki a nemzetközi egészségdiplomáciába nyújtott betekintést egy aktuális probléma, az ebola helyzet alapos ismertetésén keresztül. Lendületes prezentációjából kiemelendő gondolat, hogy e járvány elsősorban kormányzati krízis és kevésbé egészségügyi. Röviden: az állami ellátórendszerek elégtelensége most ebben a formában manifesztálódik. Kickbusch asszony részletesen ismertette az ebolajárványok és a mostani krízis történetét, az intézményesített ellátás teljes hiányát, a WHO szerepvállalását és mozgásterét. Egy aktuális problémát feltárva, mintegy esettanulmányként ismerhettük meg a nemzetközi egészségpolitika színterét és mechanizmusait. Például azt, hogy egyre inkább diplomaták látnak el egészségüggyel kapcsolatos feladatokat: például Németországban egy diplomatát „ebola nagykövetté” neveztek ki. Érdekes a „külön utas” politikát folytató államok szerepe is: például eddig Kuba tette a legnagyobb, közel félezer fős egészségügyi szakszemélyzet felajánlását, vagy említhetjük Kína mindent elsöprő egészségdiplomáciai lépéseit is. Az továbbra is nyitott kérdés, hogy hogyan lehet az érintett államokban „reguláris” egészségügyi ellátást létrehozni a járvány lecsengése után.

Ádány Róza már magyarul folytatta a nemzetközi szervezetek bemutatását, majd következett két korábbi egészségügyi miniszter, akik nemzetközi szervezetek kötelékeiben is elláttak diplomáciai szolgálatot: Mikola István az OECD egészségügyben betöltött szerepéről, míg Kökény Mihály az ENSZ-WHO tengelyről tartottak első kézből érkező beszámolót. Betekintést nyerhettünk az EU elnökséggel járó egészségdiplomáciai folyamatokba és érdekes esettanulmányokat is megismerhettünk elsősorban a dohányzással kapcsolatos irányelv kapcsán az EMMI munkatársaitól: dr. Páva Hanna helyettes államtitkártól és dr. Mészáros Árpád főosztályvezető-helyettestől. A zárónapon a roma felzárkózást támogató egészségdiplomáciáról, a külképviseleti egészségdiplomáciai feladatok ellátásáról és a nemzetközi jogi aspektusokról hallhattunk érdekes példákat, jó gyakorlatokat.

A kurzus végére nyilvánvalóvá vált, hogy az emberek egészségére jelentős hatással bíró döntések előkészítése és meghozatala a nagypolitika színtere. Az egészség szempontrendszerének érvényt szerezni, az egyre bonyolultabb hátterű nemzeti és nemzetközi egyezmények megtárgyalása, a gyakran a háttérben meghúzódó érdekek felismerése alapos felkészültséget, új típusú ismeretek alkalmazását igényli, mely szaktudáson és naprakészségen alapul és a diplomácia eszköztárát használja. Ez vezetett a külpolitikai, népegészségügyi, jogi és közgazdaságtudományi ismereteket célirányosan ötvöző egészségdiplomácia szaktudományának kialakulásához. Mindezek felismerése, a szakemberek továbbképzése kiemelt fontosságú és köszönet jár a szervezőknek a workshop megrendezéséért és a hiánypótló ismeretek átadásáért.