Egy eredetileg tĂ»zoltásra használt botból késõbb a diákvirtus eszköze lett, amely még elnevezését is a diáknyelvnek köszönhette. A gerundium súlya, mérete is tekintélyes, de jelképes üzenete ennél is értékesebb a Debreceni Egyetem számára.

A debreceni felsõoktatás történelmi gyökerei egészen a XVI. századig nyúlnak vissza. A Debreceni Református Kollégium 1538-ban kezdte meg mĂ»ködését. Ezt a dátumot õrzi a Debreceni Egyetem is szimbólumán, a gerundiumon, utalva ezzel az intézmény történelmi gyökereire, eredetére.

A gerundiumot eredetileg (nem a mostani díszesen kivitelezett, hanem egy jóval egyszerĂ»bb formájú botot) a kollégiumi diákok tĂ»zoltásra használták. Ha az éjszaki tĂ»zõr – a vigil – bajt észlelt, a diákságot is riasztotta, akik botjaikkal segítettek a tĂ»z továbbterjedését segítõ kerítések, zsindelytetõk elbontásában. A fiatalabb diákok kisebb botokkal, a felsõbb évesek nagyobb botokkal vettek részt az oltásban. A nagybot 170 cm hosszú és csaknem 8 kg súlyú volt. A kollégiumi legendák szerint a tĂ»zoltóbot elnevezése onnan ered, hogy állítólag legalább olyan nehéz a kezelése, mint a gerundium, vagyis a latin nyelvtanban a fõnévi igenév helyes használata.

Az 1600-as években a diáktĂ»zoltóságnak, mint egyesületnek kétszáz tagja volt. A felvétel a tĂ»zoltó egyesületbe és a nagybotos próba is a gerundiumhoz kapcsolódott. A tagfelvételnél két kézzel, nyújtott könyökkel kellett háromszor megemelni a botot, elõbb vállig, majd fej fölé. A nagybotos próba ennél is nehezebb volt: fél kézzel kellett felemelni és rezzenés nélkül kitartani. Ha még nehezebbé akarták tenni a próbát, a kitartott bottal nyolcasokat kellett írni a levegõben, legalább tizenkettõt.

Arany János - aki maga is a Református Kollégium egykori diákja volt - a Toldiban feltehetõen a debreceni kollégiumi évek gerundiumos próbáira gondolt vissza, amikor a fél kézzel tartott botot, amivel a fõhõs a Budára vezetõ utat mutatta, belevette költeményébe:

„Azzal a nehéz fát könnyeden forgatja,
Mint csekély botocskát, véginél ragadja;
Hosszan, egyenesen tartja félkezével,
Mutatván az utat, hol Budára tér el,
S mintha vassá volna karja, maga válva,
Még csak meg se rezzen a kinyújtott szálfa.”

Debrecenben a Kisbotos és a Nagybotos utca neve is õrzi az egykori kollégiumi diákok emlékét, és a híres Virágkarnevál programját is éveken át színesítette a gerundiumos erõpróba.

A gerundiumok közül néhány már 1914 októberében ott lehetett az egyetem elsõ tanévnyitóján a debreceni Nagytemplomban, amikor három karral megkezdte mĂ»ködését a jogelõd Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem. A teológiai karon 80, a jogi karon 133, a bölcsészeti karon 8, a korábbi felsõbb évesekkel együtt összesen 354 beiktatott hallgatóval – köztük mindössze három nõi hallgatóval - indult a tanév. A korabeli monarchia területérõl érkezõ diákok pedig akár a mai 4 ezer külföldi hallgató elõfutárainak is tekinthetõk.

Az induló létszám száz év elteltével megszázszorozódott, hiszen a Debreceni Egyetem diákjainak száma napjainkban már meghaladja a 30 ezret.

Az intézményt jelképezõ gerundiumot a város bárányos címere díszítette, és az elmúlt 100 éve során nem változott a bölcsészek baglyos emblémája sem. Justicia azonban - a jogi kar 1949-ben kezdõdõ szüneteltetését követõen – több mint 40 évig pihent Vincze László egykori rektori titkár íróasztalfiókjában, hogy végre újra elfoglalhassa méltó helyét az egyetemi jelképek társaságában.

A gerundiumra tettek esküt az egyetem rektorai, a frissen avatott doktorok, használták a tanévnyitóra vonuláskor, egyetemi ünnepségeken, rangos vendégek fogadásán és temetésen, illetve a Díszudvaron ravatalozásnál is. A korabeli, a 30-as, 40-es évekbõl fennmaradt fotókon látszik, hogy régebben a gerundiumot nem diákok, hanem ünnepi díszbe öltözött egyetemi pedellusok vitték. Ma sem képzelhetõ el tanévnyitó, diplomaosztó, vagy doktoravató ünnepség a jelképek nélkül, bár számuk az egyetem fejlõdésével a többszörösére gyarapodott, hiszen mind a 14 kar saját, egyedi díszítésĂ» gerundiummal rendelkezik.

De nemcsak az ünnepeknek, hanem a hétköznapoknak része is a gerundium, amely az intézmény jelképeként megtalálható kiadványokon, meghívókon egyaránt. A Gerundium nevet kapta az egyetemtörténeti folyóirat, ezt a nevet viseli a MĂ»szaki Kar hallgatói által fejlesztett elektromos autó, de még a kommunikáció szakos hallgatók „Pehelysúlyú Gerundium” címĂ» videoblogja is. Szerepel az ünnepi öltözetenis és az egyetem hírnevének öregbítése érdekében végzett munkájukért arany gerundiumot vehetnek át az arra érdemesek.

A gerundium jelkép, ami tisztelgés a több évszázados múltra visszatekintõ debreceni felsõoktatás elõtt.

forrás:
Gáborjáni Szabó Botond: A gerundium - egy jelkép születésének háttere
Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-15. tanévi Almanachja