1946-ban, a ma is világrekordnak számító hiperinflációt követ?en szükségessé vált egy új fizet?eszköz bevezetése. Az infláció súlyosságát bizonyítja, hogy elkészült, bár forgalomba nem került az egymilliárd billpeng?s is. Az értékálló forint fedezetét az a nyilasok által elhurcolt aranykészlet adta, amelyet 1946. augusztus 6-án szállított vissza az amerikai hadsereg a Magyar Nemzeti Banknak. A 70 éves a forint cím? vándorkiállítás Magyarország hivatalos fizet?eszközének pénz-, technika- és gazdaságtörténeti vonatkozásait járja körül.

Az olasz eredet? forint szavunk egy Firenzében használt aranypénz nevére, a fiorino d’orora vezethet? vissza. Magyarországon el?ször Károly Róbert vezetett be aranyforintot a 14. században, ehhez a pénznemhez a magyar történelem során többször is visszatértünk (ezek az érmék a korban világvalutának számítottak, több numizmatikai különlegesség mellett bel?lük is látható pár darab a vitrinekben). A kiállított címletek vitrinenként magyarázó szövegekkel vannak ellátva, amelyek a gazdaságtörténet legfontosabb fogalmaival ismertetik meg az érdekl?d?ket.

A DIPA, vagyis a Diósgy?ri Papírgyár Zrt., nem csak a bankjegy- és a biztonsági papírok gyártásáról nevezetes, hanem arról is, hogy 1782-es alapítása óta ugyanazon a helyen üzemel. Bár többször is próbálkoztak felvásárolni, még mindig magyar tulajdonosok vezetésével m?ködik. Az ott gyártott címletpapírok mennyisége mára megdöbbent? méreteket öltött: ha egymásmellé rakjuk ?ket, akkor Szombathelyt?l Nyíregyházáig érne el a sor, ha pedig egymásra helyeznénk ezeket, akkor a legfels? kétszázötvenszer magasabban lenne, mint az Eiffel-torony. Mivel a hungarikumnak is nevezhet? DIPA és a forint között ennyire szoros a kapcsolat, a tárlat vitrinjei nem csak a különféle emlékérmeket tárják a néz?k elé, hanem a pénz készítésének fortélyaival is megismertetik a látogatókat.

A Horváth Endre által tervezett els? bankjegysorozaton a magyar történelem nagy alakjai láthatóak, mint például Pet?fi Sándor, Kossuth Lajos és Dózsa György. Ez a sorozat évtizedekig forgalomban volt, pusztán csak a címerekben történt változás a történelem eseményeinek következtében – a Kossuth-, a Rákosi- és a Kádár-címer váltotta egymást. A még ma is használatban lév? rendszerváltás utáni címletek is láthatóak a tárlaton, mint például az 5000 forintos. Az 1990-es évek elejét?l kezdve folyamatos a forint értékromlása, amely szükségessé tette a nagy címletek kibocsátását. Emellett fokozatosan kivonták a forgalomból a kisebb pénzeket is, a 10-est?l a 100-asig a bankjegyeket, 1999-ben a fillért, majd 2008-ban az egy- és a kétforintosokat.

A kiállítás rendelkezik videó anyaggal is. Az érint?képerny?s monitoron a papírgyárról és a pénzkészítés folyamatáról is láthatnak felvételeket az érdekl?d?k. Mivel hang nincsen a képhez, és csak angol felirattal nézhet?ek ezek a kisfilmek, a kiállítás ezen oldala nem túl informatív, bár a tárlatvezetéseken bizonyára orvosolják majd ezt a problémát, és kiegészítik az egyébként nagyon is részletes tárlatot. A pénzrendszer szinte teljes története illusztrálásra került, hiszen a XVI. századi ezüsttallérok mellett megtekinthet?ek a középkori aranypénzek is.

A Debreceni Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank között két éve van együttm?ködési megállapodás, ennek következtében lett a vándorkiállítás negyedik állomása az egyetem f?épülete. Az MNB programjain keresztül már harminc Debrecenben tanuló egyetemistát támogat ösztöndíjjal, de Dubéczi Zoltán, a MNB oktatási igazgatója szerint a jöv?ben egy sokkal átfogóbb együttm?ködés kialakítását célozzák majd meg a felek.

A Debreceni Egyetem több alkalommal is szervez tárlatvezetéseket az érdekl?d?k számára: március 4-én 10 órától, március 7-én 16 órától, március 13-án 17 órától, melyekre a regisztracio.unideb.hu felületen lehet jelentkezni: