Zöld út a hallgatók szívéhez
2017. június 13.,

A DEHÖK Környezetvédelmi Bizottságtól már megszokhattuk, hogy egyedi, változatos programokat- és helyszíneket kínál a környezettudatosság jegyében. Mindez igazolja azt, hogy a Bizottság valódi zöld folt a Debreceni Egyetem lehetőségeinek sokszínűségében. Erről kérdeztük Szilágyi Esztert a bizottság új elnökét.

- Korábban hogyan járultál hozzá a szervezet tevékenységéhez?

-    Mindenképp szerettem volna valamilyen közösség része lenni, így 2013 őszén csatlakoztam a Bizottsághoz. A környezetvédelem egy olyan téma, amelyet mindenki a saját szakmájában megtalál, így biztos voltam benne, hogy számomra is előrelépést fog jelenteni. Ráadásul, a Környezetvédelmi Bizottság volt elnöke, Gyulavári Attila Zsolt fontosnak tartotta, hogy mindenki az egyéni szakmai fejlődést is élje meg a Bizottságon belül az egyetemi, közösségszervező tevékenységeink mellett. Mezőgazdasági mérnökként végeztem, ezért a fenntartható mezőgazdaság vonalán indultam el a Bizottság keretein belül. Természetesen minden tagnak ott segítettem, ahol tudtam, ennek eredményeképpen, 2014-ben alelnöki posztot kaptam, végül én vettem át az elnöki stafétabotot Attilától.

- Milyen kihívásokat vársz a jelenlegi munkakörödtől?

-    Embert próbáló feladatok elé állít az elnöki pozíció. A végzettségemből adódóan, aminek a környezetvédelem közvetlenül nem része, szakmai megmérettetést is magában foglal az új szerepköröm. Jelenleg 18 tagú a bizottság, amely nagy létszámot jelent, viszont erre szükség van, hiszen projekt alapon működünk, sok területen tevékenykedünk. Ennyi embert közösségként összefogni, segíteni a munkájukat, amely programonként eltérő,nem könnyű: emberi oldalról is kihívásokkal teli. A legfontosabb tényezőnek mégis azt tartom, hogy hiteles maradjon az ember. Nagy álmom, hogy mind a 30.000 hallgatóhoz jusson el, hogy működik a Debreceni Egyetemen Környezetvédelmi Bizottság.

- Igazi színfoltot jelent, a nemrégiben elindított Hallgatói Közösségi Kert a Debreceni Egyetem program-palettáján. Mi ennek az újító kezdeményezésnek a célja, mit szeretnétek üzenni ezzel a hallgatóknak?

-    Igyekeztünk a kollégistákat, hallgatókat rávenni arra, hogy helyben termesztett növényeket, alapanyagokat vásároljanak helyi termelőktől, ne pedig a multicégek termékeit, vagy épp az import árut. Ezt a gondolatot görgettük tovább, így született meg a Hallgatói Közösségi Kert Program. A fővárosban már működnek hasonló profilú közösségi kertek, ám azok java része nem egyetemi, hanem lakótelepi szinten üzemel. 2015 tavaszán nyílt meg a kert a DEHÖK támogatásával, amivel a helyi, vegyszermentes termelés, a tudatos gazdálkodás fontosságára, illetve a pazarlás elkerülésére szeretnénk felhívni a figyelmet. A hallgatók maguk termeszthetik meg a saját terményeiket az ennek megfelelően kiosztott parcellákban egyéni felhasználásra. Nem feltétlen mennyiségi termelésről beszélünk: a „gyümölcsöző” termés élménye felülmúl mindent. A programra félévenként lehet jelentkezni, erről Neptunon is értesítjük a hallgatóságot.

- Tavaly költöztetek a ZÖLD PONT Irodába, a Böszörményi úti Campus Főépületébe. Mit jelent számotokra, hogy új otthont kapott a Bizottság?

-    Igazi kiváltságnak érezzük és megbecsüljük, hogy egy rendkívül frekventált helyen kaphatta meg a bizottság az új székhelyét. Az iroda szellemisége az újrahasznosítás, környezettudatosság jegyében készült.A ZÖLD PONT nemcsak ügyintéző céllal működik, hanem közösségi térként is szeretnénk megosztani irodánkat a hallgatókkal.

- Közismert a Környezetvédelmi Bizottságról, hogy különféle helyszíneken kínál színes, izgalmas programokat az érdeklődőknek. Az elnökséged alatt is a profilotok része marad a változatosság?

-    A célunk az, hogy az eddig nagy sikerrel futó programjainkat megerősítsük, továbbfejlesszük. Inkább a minőségre, mintsem a mennyiségre szeretnék hangsúlyt fektetni. Programok terén ősszel a Zöld Börze az egyik legkiemelkedőbb rendezvényünk, ahová számos természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint mezőgazdasági szervezetet, továbbá helyi termelőket hívunk meg ötletadó, innovatív céllal. Tavasszal a Nagy Takarításra szoktuk invitálni az egyetemi hallgatókat. Év közben pedig rendszeresen tartunk ún. ÖKO-esteket, ahol egy adott témában beszélgetünk, vagy épp filmet nézünk az ide látogatókkal.

- A hallgatók mennyire veszik át a környezettudatos gondolkodást- és életvitelt?

-    Nehéz a hallgatókat megszólítani, egy általános érdektelenség van jelen. A szemléletformálásnál érdemes elkezdeni. Nem feltétlen az a görcsös cél van előttünk, hogy minden eseményen vegyen részt a hallgató, vagy épp vegye ki a részét minden környezetvédelmi tevékenységből, hanem inkább az, hogy induljon el benne egy ilyenfajta gondolkodás. Egy biztos, a DEHÖK Környezetvédelmi Bizottság igyekszik példát mutatni és lehetőséget adni mindehhez.