A hallgatók szívesen mennek külföldre
2009. október 18., forrás: Edupress

A magyar felsõoktatási hallgatók több mint harmada tervezi, hogy külföldön is tanul majd. Ennél jóval nagyobb, 58 százalék azok aránya, akik a diploma megszerzése után dolgozni mennének más országba - derült ki az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. - Országos Felsõoktatási Információs Központ megbízásából készített, csaknem nyolcezer nappali tagozatos hallgató megkérdezésén alapuló felmérésbõl. A kutatás rámutatat: leginkább a bölcsészettudományi és mĂ»vészeti területen tanulók nyitottak a külföldi lehetõségek felé; a pedagógiai, jogi és szociális igazgatási, nemzetvédelmi és katonai képzési területeken ez kevésbé jellemzõ.

Más országokhoz kapcsolódó terveikrõl kérdeztek meg 7.837 nappali munkarendben tanuló hallgatót 2009 májusában és júniusában a felmérést végzõ Educatio Nonprofit Kft. munkatársai.
A felmérés szerint a megkérdezett hallgatók körülbelül tizede nem döntött még, hogy dolgozna vagy tanulna-e külföldön. A válaszokból úgy tĂ»nik, hogy a külföldi tanulást tervezõknél jóval többen vannak azok, akik munkát vállalnának más országban. A hallgatók 35 százaléka tervezi ugyanis, hogy külföldi tapasztalatokkal bõvíti tanulmányait legalább egy szemeszter erejéig, és 58 százalék azok aránya, akik a diploma megszerzése után külföldi munkavállaláson törik a fejüket.


A különbözõ tudományterületen tanulók közül a bölcsészettudományi és fõképp a mĂ»vészeti képzési terület hallgatói a legnyitottabbak külföld felé mind a tanulás, mind a munkavállalás tekintetében. A másik végletet a pedagógiai, jogi és szociális igazgatási, nemzetvédelmi és katonai képzési területeken tanulók jelentik, náluk átlag alatti ugyanis a nemzetközi mobilitási hajlandóság. Közülük is a nemzetvédelmi és katonai képzési terület tĂ»nik ki ebbõl a szempontból. Az orvos- és egészségtudományi, a gazdasági, az agrár- és a társadalomtudományi hallgatók külföldi képzési és munkavállalási terveiket tekintve egyaránt a hallgatói átlagot képviselik.


A kutatás arra is rámutat, hogy míg az informatikai, természettudományi és a sporttudományi terület hallgatói a külföldi munkavállalási terveket nézve az átlaghoz hasonlítanak, a más országban való képzést csak nagyon kevesen tervezik közülük. A mĂ»szaki és a mĂ»vészetközvetítõi területen tanulóknál kiemelkedõen magas azok aránya, akik gondolkodnak külföldi munkavállalásban, a tanulási terveket nézve azonban az átlaghoz hasonlítanak.