A felkészültség és a lelkesedés jelentheti a sikeres álláskeresés kulcsát a megkérdezett karrierszakértõ szerint. A frissdiplomásnak tudomásul kell ugyanis vennie, hogy tudást és munkaidõt értékesít egy állásinterjún. Ahogy azt az üzleti szférában csaknem minden területen, a frissdiplomásoknak is meg kell tanulniuk eladniuk önmagukat, és a hibákat elkendõzve kiemelni az elõnyöket és az erõsségeket.

Fontos lépés: az áhított munkakör kiválasztása

Elõször saját tudását, készségeit kell ismernie az álláskeresõnek ahhoz, hogy a maga számára megfelelõ munkát találjon - mondta el Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója. A szakember szerint a munkatapasztalattal nem rendelkezõ álláskeresõk az esetek többségében rosszul teszik fel maguknak a munkába állást megelõzõ, elsõdleges kérdést. Sokszor ugyanis a pozíció megnevezésére fókuszálnak, azaz azt kérdezik maguktól a végzõs diákok, hogy „marketinges, vagy reklámszakember akarok-e lenni", pedig így meglehetõsen nehéz megtalálni az egyén számára ideális állást. Például a marketing szakmában való munka sok mindent jelenthet: marketinges az, aki a számítógép elõtt ülve piackutatásokat értékel, de az is, aki kreatív kampányokat szervezve járja az országot. A szakértõ szerint a helyes kérdés inkább úgy hangzik: „az adott szakterületen belül milyen tevékenységeket szeretnék végezni?" Így derülhet ki az is, hogy az álláskeresõ például az irodában ülve, vagy megbeszélésrõl megbeszélésre járva szeretné tölteni a munkaidejét.

Probléma lehet a lelkesedés hiánya

A legfontosabb tehát Gerlei Béla szerint, hogy az álláskeresõ megismerje önmagát, majd ezt követi az alapos utánajárás. „Az esetek 70 százalékában a lelkesedés hiánya okoz problémát, lelkesedni azonban csak akkor lehet egy adott terület iránt, ha azt jól ismerjük" - fogalmazott az igazgató. Az adott szakterület megismeréséhez azokkal célszerû felvenni a kapcsolatot, akik lehetõleg pontosan azt a tevékenységet végzik, amit kinéztünk magunknak. A szakértõ szerint a munkaadók általában nyitottak az érdeklõdõkkel szemben, jellemzõen szívesen megosztják saját tapasztalataikat a munkaterületükkel kapcsolatban. „Ezen folyamat lényege nem feltétlenül egy adott állás megszerzése, hanem inkább a tapasztalatszerzés és a kapcsolatépítés" - fejtette ki Gerlei Béla. Ahhoz azonban, hogy az adott területtel ilyen módon megismerkedjenek az álláskeresõk - még a diploma megszerzése elõtt jóval -, érdemes felkeresni a szakterületen dolgozókat. Habár a többség szívesen elbeszélget az érdeklõdõkkel, nem biztos, hogy már holnapra idõpontot tud adni.

Hasonló célt szolgálnak az állásbörzék is. A szakember szerint ezeket a lehetõségeket nem megfelelõen használják ki a fiatalok. Egy stand meglátogatásakor nem lehet az az elsõ kérdés, hogy mivel is foglalkozik az adott cég, azt már elõtte meg kell ismerni. Általában már az esemény elõtt olvasható a kiállítók listája, érdemes tehát ezeket elõre megnézni. A legjobb állásokhoz általában nem is kell önéletrajz - mondta el Gerlei Béla, aki szerint túl nagy hangsúlyt tulajdonítanak a CV-nek. A felmérések szerint az állások 80 százaléka nincs is meghirdetve, éppen ezért a már említett módon érdemesebb felvenni a kapcsolatot a különbözõ munkáltatókkal.

Felkészültség lehet a kulcs

Ha állásinterjúra kerül sor, tudni kell mindent, amit lehet az adott cégrõl és iparágról, megnyugtató válaszokat kell tudni adni a szakmai ismeretet, a személyes tulajdonságokat, illetve a motiváltságot firtató kérdésekre. Ahhoz azonban, hogy határozottan mutassuk be magunkat, fel kell készülni a feladatra: történhet ez tréning segítségével vagy önálló ismeretszerzés útján. Ez esetben jól tesszük, ha követünk egy fontos szabályt: „önmagunkról vagy jót, vagy semmit!"