DE
Közéleti költészet
2013. január 9., Uri Dénes Mihály

 

A közéleti költészet utóbbi id?ben történ? felélénkülése, a szakmai tekintet és az olvasóközönség figyelmének a közéleti-politikai m?vek felé fordulása, az elmúlt húsz év ilyen irányú lírai terméséb?l szemezget? Édes hazám antológia, vagy a Nyir? József újratemetése körül kirobbant vita mind-mind azt a tanulságot hordozza magában, hogy újra aktuális kérdés az irodalom és a politika (az illyési „hattyú és görény”) együttes vizsgálata. A Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet rendszeres síkf?kúti kutatószemináriumainak 2012 ?szi alkalmán, A közéletiség alakzatai az irodalomban címmel, ezt a kérdéskört jártuk körbe.

Ezúttal is többféle médium szeg?dött az elemzés szolgálatába: a novemberi hétvégét a Nyir? József novelláiból összegyúrt Emberek a havason cím? 1942-es Sz?ts István-film elemzése nyitotta a forgatókönyv alapjául szolgáló novellák vizsgálatával együtt. A film a maga korában több olyan innovatív megoldást tartalmazott, amelyek azóta beépültek a filmgyártás technikáiba. Sz?ts az els?, aki filmnyelvet alakított ki alkotásaiban, s díszlet használata helyett a jeleneteket valós természeti környezetben vette fel. Munkáját Fellinit?l Antonioniig a filmtörténet számos nagy alakja hivatkozta, s tekintette követend? példának. Az Emberek a havason er?sebb, mint azok a szövegek, amelyekb?l a mozgóképi alkotás kin?tt: a péntek este második része Nyir? József prózájával foglalkozott. Nyir? szövegeinek elemzésekor részint azok a problémák sorolhatók fel, mint mondjuk Wass Alberttel kapcsolatban: egy-egy jól felvetett ötlet, ígéretes kompozíció, teljes megvalósulásában azonban ritkán nyújt zavartalan élményt. 

Az életút problematikussága (Nyir? nyilas szerepvállalása) és az életm? teljesítménye közötti feszültség artikulálódott a szemináriumon is. Ennek végs? tanulsága, hogy javarészt azért mégiscsak esztétikai szempontok döntenek a kanonizálás mellett vagy ellen. Martin Heidegger munkássága lehet a példája ennek az összetett problémakezelésnek, hiszen a filozófus olyan életm?vet hagyott maga után, amely az életút széls?jobboldali eltévelyedését?l függetlenül a modern humántudományok számára megkerülhetetlen. Így érvénytelen az a vád, mely szerint Nyir?t az irodalomtudomány pusztán a nyilas kormányban vállalt szerepe miatt utasítaná ki a kánonból, hiszen a „szerz? halála” után már semmi más nem számít, csak a hátrahagyott életm?. Ám ez utóbbi nagysága Nyir? esetében nem akkora, hogy megel?zze a nemzeti irodalom panteonjában el?tte állókat. 

A második napon Bartha Ákos vezetésével a szociográfia problematikája került el?térbe. Manapság kevéssé kedvelt ez a „kentaurszer?” m?faj, amely nem tekinthet? egyértelm?en sem fikciós alkotásnak, sem szaktudományos szövegnek. A szociográfia, valamint a m?fajt jól vagy kevésbé jól m?vel? (els?sorban népi) írók történetét is felelevenítette a szeminárium, közelebb hozva így a hallgatóságot Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kovács Imre stb. munkáinak, rajtuk keresztül a kor fontos kérdéseinek és a m?vek jelent?ségének megértéséhez. Mit?l lesz közéleti egy vers és mi a különbség a közéleti és a politikai között? A hétvége egy etapja a József Attila Körrel közösen valósult meg, Bárány Tibor, Gács Anna és Vári György segítségével f?zött a közönség reflexiókat a közéleti költészethez. A m?faj amolyan „ismer?s idegen terepként” hosszú hagyománnyal bír a magyar irodalomban, mégis a kortárs közéleti versek gyakorta gyengének és mesterkéltnek hat(hat)nak. Az utolsó közéleti költ?nek Petri Györgyöt szokás tartani, ezért sokszor a kritika sem tud mit kezdeni a fogalommal, s az alá besorolt alkotásokkal, ha azok nem egyértelm?en a „Petri-vonalat” követik. 

Ahogyan Bárány Tibor utalt rá, az Édes hazám cím?, frissen megjelent antológia versei hosszú id? óta íródtak, de csak most irányult rájuk a figyelem, mert néhány éve alakult ki ismételten egy olyan diskurzus, amelybe ezekkel az alkotásokkal bele lehet szólni. A kötet kapcsán izgalmas kérdésként merült fel, hogy maga a könyv hogyan definiálja a közéletet. A tág értelemben vett politikán kívül kevés versben kerülnek el? olyan témák – például a társadalmi nemek kérdései, ökoproblémák – amelyek más kultúrák ilyen jelleg? verseiben viszont igen. Így ez a versgy?jtemény egyfajta látlelet is arról, hogy az irodalom, tágabban a magyar társadalom hogyan gondolkodik a közéletr?l. Alighanem ezek a kérdések a magyar kultúrában még nem annyira relevánsak, mint más nyugati-európai kultúrákban, s alkalmasint kikerülnek a kritika érdekl?désének kereszttüzéb?l is, ezért sem képez?dnek le a kötetben sem. A beszélgetés folyamatosan lépett át a populáris kultúra regiszterébe, ahol a könny?zene közéleti tematikájú dalszövegei is terítékre kerültek. 

A hétvégi alkalom ezúttal is olyan perspektívákat nyitott meg a résztvev?k számára, amelyeket az egyetemi órák nem mindig képesek megmutatni – a tavaszi szemináriumon vizsgált „romareprezentációk” témájához hasonlóan ismét egy fontos kérdésr?l, ezúttal irodalom és közélet viszonyáról.



A szerző további cikkei
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei