Kulturális
Mit keres a Korona a címerben?
2014. január 3., Schrek Katalin

Az ELTE BTK Gólyavára adott otthont a Mit keres a Korona a címerben? címû rendezvénynek. Az esemény jellegét tekintve egy kerekasztal beszélgetés volt, amelyet a Szent Koronával és a koronázás hagyományaival kapcsolatos tudományos elõadások vezettek fel. Majd pedig a négy parlamenti párt egy-egy képviselõjének részvételével közös konzultáció zajlott a Szent Koronához és a Szent Korona tanhoz kötõdõ aktuális kérdésekrõl.

 

A rendezvényt a Doktoranduszok Országos Szövetségének Történelmi- és Politikatudományi Osztálya (DOSZ-TEPO) szervezte. Elõzményként érdemes megemlíteni, hogy maga az osztály 2013. május 25-én jött létre a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) által meghirdetett felhívásnak eleget téve. A DOSZ elnökség új koncepciójának megfelelõen arra törekedett, hogy szilárdabb alapokra építkezve, egy hatékonyabban, illetve specifikusabban mûködõ szervezetet hozzanak létre. Ezért szorgalmazták, hogy valamennyi tudományterület doktoranduszai hozzanak létre önálló tagozatot. A DOSZ-TEPO jelenleg negyvenkét fõvel mûködik és tagjai által az ország valamennyi történelmi doktori iskolája reprezentálva van. Az osztály a tudományszervezést és a doktori iskolák közötti diskurzus megteremtését tartja legfontosabb feladatainak. Ebbe illeszkednek bele a szakmai rendezvények szervezése is. A november 7-én megrendezésre került kerekasztal beszélgetés volt a DOSZ-TEPO elsõ hivatalos rendezvénye, amelyet hagyományteremtõ jelleggel hoztak létre.

A kerekasztal beszélgetést megelõzõen két tudományos elõadás hangzott el. Az elsõ prezentációt Dr. Pálffy Géza a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Lendület Programján belül mûködõ Szent Korona kutatócsoport-vezetõje tartotta A Szent Korona fõszerepben. Uralkodókoronázások az újkori Magyarországon címmel. Az elõadó beszélt a magyar korona ládán kívüli életérõl, a kevésbé kutatott nemzeti ereklyékrõl, az újkori uralkodókoronázások jellegérõl, valamint a Szent Korona sokrétû szimbolikus szerepérõl és jelentéstartalmáról.

Pálffy Géza hangsúlyozta a koronázási jelképek - a Korona, a palást, a jogar, az országalma, valamint a kard – összetartozásának fontosságát, egyúttal utalt arra a paradox helyzetre miszerint ezen tárgyak fizikai valójukban mégsem alkotnak közös együttest. Azok elemeit ugyanis külön-külön õrzik. A magyar történetírás vonatkozásában az elõadó kiemelte, hogy megdöbbentõ módon a Szent Korona újkori történetével kapcsolatos legtöbb összefoglaló munka cseh, valamint szlovák nyelven jelent meg és ezek a külföldi munkák szolgálnak a téma alapvetõ szakirodalmaként. A hazai kutatóknak tehát feladata és felelõssége is egyben ennek a rendkívüli hiányosságnak a pótlása.

A második elõadó Ifjabb Dr. Bertényi Iván az MTA BTK TTI tudományos fõmunkatársa volt, aki a Szent Korona történetének XIX. századi aspektusait mutatta be. Itt két fontosabb irányvonalra helyezte a hangsúlyt, egyrészt a XIX. századi király és királyné koronázásokra, másrészt pedig a koronamenekítési kísérletekre. Utóbbi vonatkozásában az elõadó hosszasan beszélt a napóleoni háborúk idõszakáról. Az elsõ menekítési kísérletekre ugyanis ebben a periódusban került sor. 1805-ben Ungvárra, majd Munkácsra vitték a Koronát, ahol négy hónapig õrizték. Nem sokkal késõbb 1809-ben pedig a Szent Korona a királyi udvarral együtt Egerbe került át. A sor végül az 1849. évi eseményekkel zárult Bónis Sámuel és Szemere Bertalan viszontagságos koronamenekítési kísérleteit felelevenítve. 

Az elõadások konklúziójaként Pálffy Géza azt hangsúlyozta a Szent Korona a Szent Istváni állam egyik legfõbb jelképe, az uralkodói hatalom megtestesítõje, valamint az állam szuverenitásának szimbóluma. Mindezeken túl azonban a szent királyokhoz köthetõ hagyományok megtestesítõje és a magyar politikai elit, a rendi nemzet önreprezentációjának egyik fontos eszköze. Ezzel összhangban Ifj. Bertényi Iván szintén úgy vélte, hogy a Szent Korona a magyar államiság kifejezõje. Mivel azonban a Korona nem egy államforma, hanem az önálló államiság jelképe, véleménye szerint összeegyeztethetõ a köztársaság fogalmával. 

A tanácskozáson L. Simon László fideszes, Hiller István szocialista, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos és Schiffer András LMP-s képviselõ is kifejtette véleményét.

L. Simon László szerint megváltozott a baloldal viszonyulása a nemzeti jelképekhez és ezt pozitív eredménynek tekinti. Hiller István úgy vélte, fontos leszögezni, hogy a köztársaságpártiság és a polgári fejlõdés nem áll szemben a Korona tiszteletével. Gaudi-Nagy Tamás a Szent Koronát „a nemzet egységét kifejezõ élõ testnek” tekintette, amelybõl a hatalom származik és amelyre alapozva lehet jó államot építeni. Végül Schiffer András azt hangsúlyozta, hogy a Korona nem a hatalom forrása, nem jogforrás és annak büntetõjogi védelme ellentétes a szólásszabadsággal. Bár a jelenlévõ képviselõk meglátásait tekintve voltak nézetkülönbségek, összességében azonban minden résztvevõ egyet értett abban, hogy a Szent Korona vitathatatlanul az egyik legfontosabb nemzeti jelkép.



A szerzõ további cikkei
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei