A felsõoktatásban tanulók többsége tisztában van a folyamatos képzés fontosságával, nem tervezi, hogy az elsõ diploma megszerzése után abbahagyja a tanulást. A hallgatók legnagyobb része mesterképzésen szeretné folytatni - derül ki a csaknem nyolcezer hallgatót érintõ Diplomás pályakövetés 2009 kutatásból, melyet az Educatio Nonprofit Kft. végzett. A felmérés szerint sokan választják a felsõfokú továbbképzést (21,7 százalék) és a doktori képzést (17, 3 százalék) is. Majdnem minden harmadik diák tervezi, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanul majd.

Az elsõ diploma megszerzése után a legtöbben (41,9 százalék) a mesterképzésre (MSc/MA) lépnének tovább. Ez az arány nem annyira meglepõ, hiszen korábban a hallgatók öt- hatéves képzésekben vettek részt. Átlag feletti a mesterképzést választók aránya a természet- és társadalomtudományi, mûvészetközvetítõi, bölcsészettudományi, informatikai és mûszaki területek hallgatói körében. A jórészt osztatlan képzést nyújtó területeken viszont - mint a jogi és szociális, vagy az orvos- és egészségtudományi - ez az arány jóval kisebb.

A diploma utáni szakirányú továbbképzést fõként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják. Ezeken a területeken a szakirányú továbbtanulás nemcsak a képzési rendszer szerves része, hanem általában a további munkavállalás formális feltétele is. Ezzel szemben az olyan speciális területekrõl, mint a nemzetvédelmi és katonai, mûvészeti, mûvészetközvetítõi és mûszaki, viszonylag kevesen döntenek a továbbtanulás e formája mellett.

A felsõfokú tanulmányok kiegészítésére vonatkozó képzési tervek között a külföldi továbbtanulás nagyon népszerû. A csaknem nyolcezer válaszadó több mint egyharmada (34,8 százalék) egészítené ki tudását más országban, akár csak egy-két szemeszter idejére. Feltûnõen magas a külföldi tanulmányokat tervezõk aránya a mûvészképzésben, ugyancsak átlag feletti a bölcsészettudományi, gazdasági és mûvészetközvetítõi képzések hallgatóinál is. Legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint sporttudományi képzési területek hallgatói tanulnának más országban.

A vizsgálat során megkérdezett hallgatók az alapképzésen, osztatlan képzésen, illetve a régi rendszerû egyetemi/fõiskolai képzéseken tanulók közül kerültek ki. A felsõoktatási hallgatók körében általánosan jellemzõ, hogy szándékaik szerint képzésük nem fejezõdik be a végzettség megszerzésével, hanem akár párhuzamos, akár folytatólagos képzésben a diplomaszerzés után is a felsõoktatásban maradnának. A felsõoktatás tehát nem feltétlenül egy lineáris tanulmányi utat jelent, hanem horizontálisan is kiszélesedik, az egyéni preferenciák szerint.