Szubjektív
Na gyere velem, táncolj még!
2009. november 11., Bihari Beatrix

"Ma éjjel táncolnék,
Mert ez a tánc oly szép,
Ha ő kér táncra fel.
Szivárványt látok én…"

Már a My Fair Lady musical ismert refrénjére érdemes most alaposan koncentrálni, és lelkileg felkészülni a báli hangulatra. Hiszen - mint már tapasztaltuk az időjárás által - itt van az ősz újra, és mint tudjuk, újra elérkezett a gólyabáli mulatozások ideje!

Emlékszem, az első gólyabálomra annyira el akartam menni, hogy képes voltam chaten összeszedni egy fiút, csakhogy legyen kísérőm. Aztán a bál hevében rá kellett jönnöm, hogy ez a merész ötlet teljesen értelmetlen, és felesleges volt, hiszen bulizni egyedül is lehet. És mondanom sem kell: akadt szép számmal a kísérő nélküli, öltönyös srácokból...
Az előbb említett baklövésemtől eltekintve fergeteges buliban volt részem, amit egyetlen szerda estés buli sem tudna pótolni. A hangulat, a fények, a díszletek (és persze a koktélok) mámorába estem, és valahogy teljesen elfelejtkeztem arról a tényről, hogy az előadások és vizsgák okozta kínszenvedéseim helyszínén nyomom a rockit.

Persze, ez a történet sem lenne kerek az előkészületek nélkül. Sok más nőtársammal egyetemben, én is napokat töltöttem a ruha kiválasztásával, a hófehér bőröm barnításával, és sok-sok pletykarovatot kellett végigolvasnom, mire a hajamat, a sminkemet, és persze a körmömet is elkészítették.
Aztán a buli hevében kiderült, hogy az egész cicomázás falra hányt borsó volt: a hajam a tánc következtében össze-vissza állt, a körmöm letört, a sminkem pedig elmaszatolódott. És a legjobb az egészben az volt, hogy ez senkit nem érdekelt. Nem nézték, hogy milyen a ruhám, vagy hogy mennyi lakk van a hajamon... És az sem számított, hogy néhányan az első tánc után átváltották a tűsarkút laposabbra, hogy tovább bírják szusszal.

Persze, voltak olyanok is, akik a végletekbe estek, és olyan ruhakölteményekben pompáztak, amelyek ugyan csodásak voltak, de nem táncra voltak kitalálva, s gazdájuk kénytelen volt a korlátokról nézelődni addig, amíg bírta a fűző szorításában...
Idén persze a tavalyi tapasztalatok hatására kihagyom a szoli-kozmetikus-fodrász-manikűrös kombinációját, és megpróbálom az így kapott időmet arra fordítani, hogy pihenjek a bálra. Mert erre tényleg szükség lesz!

A ruhák válogatása helyett pedig érdemesebb a programok közül szemezgetni, hiszen a fellépők repertoárja elég változatos lesz: Bódi Guszti, Zséda, Balássy Betti és Varga Feri, na és persze Korda Gyuri bácsiék is szolgáltatják majd a talpalávalót a helyszíneken. Aki pedig végképp nem akar menni a tavalyi ruciba, annak ajánlatosabb a baráti körében szétnéznie, hiszen a ruhacserével nem csak időt, hanem pénzt is spórolunk (ami a gazdasági válságban nem árt)!

Tehát a lényeg: táncra fel, és ne hagyjátok ki ezt a bulit, hiszen gólyabál csak egyszer van egy évben!
 



A szerző további cikkei
S.O.S., Facebook-függő lettem!!! A 21. század népbetegsége a függőség. Ez van, nincs mit tenni. A drog, alkohol és cigi után megjelentek az újabb kísértések is...
Frei új világa, és ami mögötte van November 18-án Frei Tamás volt a Friss Rádió és az Alexandra Pódium vendége, ahol a nemrég polcokra került új könyvéről mesélt.
Dobogó kövek - a film, amit érdemes megnézni! Életírta-poénok, nevetések tömkelege, és a végén igazi csattanó – ezt a filmet így lehet jellemezni.
Lányok, vége a szenvedésnek! Itt a cipő-automata! Egy német diáklánynak köszönhetően a buliból hazafelé nem kell a tűsarkúba szenvedni, elég csak megnyomni egy gombot az automatán!
A buli pörög tovább – a 2. nap! Mi van akkor, ha reggel úgy kelsz fel, hogy alig bírsz a lábadra állni a fáradtságtól?
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei