- Az ODT (Országos Doktori Tanács) elnökekĂ©nt immár második ciklusát tölti be, tehát, ahogyan a sajtĂłhĂ­rekben is neveztĂ©k, Ă–n egy rĂ©gi-Ăşj vezető. Hogyan összegeznĂ© az eddigieket Ă©s hogyan indul neki az Ăşj ciklusnak?

  - Három Ă©vvel ezelőtt választottak először az ODT elnökĂ©nek. Erre az időszakra estek azok a változtatások, amelyek átrajzolták a doktori kĂ©pzĂ©s rendszerĂ©t. Először a megemelkedett ösztöndĂ­jakat emlĂ­tenĂ©m meg, de ezek nyilván hallgatĂłi Ă©rdemek is. A doktoranduszok immár egy kĂ©tlĂ©pcsős, összesen nĂ©gyĂ©ves kĂ©pzĂ©sben tanulhatnak, a második Ă©v után egy komplex vizsgát kell tenniĂĽk, amely azt hivatott mĂ©rni, hogy a hallgatĂł hogyan halad a tanulmányaival. A disszertáciĂł megĂ­rása Ă­gy nem halaszthatĂł el a vĂ©gtelensĂ©gig, hiszen ebben a rendszerben a sikeres vizsga utáni kĂ©t Ă©v a doktori Ă©rtekezĂ©s megĂ­rásának időszaka. Halasztásra, passziválásra termĂ©szetesen most is van lehetősĂ©g.
2016-ban, a felsőoktatási törvĂ©ny mĂłdosĂ­tásával az ODT (akárcsak a Magyar Rektori Konferencia) törvĂ©ny által lĂ©trehozott jogi szemĂ©ly lett, ami azt jelenti, hogy a Tanács már nem csak vĂ©lemĂ©nyt formál, hanem meghatározĂł jelentősĂ©gĂ». Az ODT ĂĽgyrendjĂ©t a MinisztĂ©rium határozza meg, az ĂĽgyrend már magába foglalja, hogy az Országos Doktori Tanács a habilitáciĂłs ĂĽgyekkel is foglalkozni hivatott. A közeljövőben a habilitáciĂłs eljárásokat országosan egysĂ©gesĂ­teni kell. A doktori honlap (doktori.hu) megteremti azt a nyilvánosságot, amelyben ellenőrizhető Ă©s követhető minden doktori fokozatszerzĂ©s, Ă­gy nyilvánvalĂłvá válik, hogy melyik egyetem miĂ©rt adja ezt a cĂ­met, tehát lehetősĂ©g van az intĂ©zmĂ©nyek összehasonlĂ­tására. Mivel az átláthatĂłság a demokrácia alapja, nagy szĂĽksĂ©g van arra, hogy a habilitáciĂłs eljárások dokumentumait is integráljuk a doktori.hu rendszerĂ©be. Az Ăşj doktori kĂ©pzĂ©s első Ă©vfolyama szeptemberben kezdte meg tanulmányait. A rendszert először vĂ©gig kell vinni, Ă©s ha szĂĽksĂ©ges, finomhangolásokkal változtatni rajta.

- A Debreceni Egyetemen huszonhárom doktori iskola mĂ»ködik, a fokozatszerzĂ©sek száma Ă©vente megközelĂ­ti a kĂ©tszázat. Ezt a sokrĂ©tĂ» tudományos munkát már az egyetemen belĂĽl is nehĂ©z lehet irányĂ­tani. Mik az Ă–n jelenlegi posztjának legfőbb nehĂ©zsĂ©gei?

  - A kĂĽlönböző karok máshogy nĂ©znek a tudományra, mások a tudományágakon belĂĽli viszonyrendszerek, Ă­gy diszciplĂ­nánkĂ©nt mást kell produkálni a fokozatszerzĂ©sĂ©rt. Ezt a sokszĂ­nĂ»sĂ©get egysĂ©ges rendszerben kell kezelni. Nem alkothatunk Ăşgy szabályokat Ă©s törvĂ©nyeket, hogy kirekesztĂĽnk vagy privilegizálunk egy-egy tudományterĂĽletet. Ezen az elvi problĂ©mán kĂ­vĂĽl vannak mindennapinak nevezhető teendők is, pĂ©ldául: Ă©vente körĂĽlbelĂĽl 1300 hallgatĂł lĂ©p be a doktori kĂ©pzĂ©sbe Ă©s nagyjábĂłl ennyi egyĂ©ni felkĂ©szĂĽlővel is lehet számolni. De a kĂĽlföldi ösztöndĂ­jak miatt mĂ©g több hallgatĂłval kell terveznĂĽnk. Kiszámoltuk, hogy az adatbázis-kezelĂ©s Ă©vi közel háromszáz napnyi programozási munkát jelent.

- Mint az Országos Doktori Tanács elnöke, hogyan látja a magyar tudományosságot és a magyar tudományos életet?

  - Erre a kĂ©rdĂ©sre nem az Ă©n posztom válaszolni, ezĂ©rt csak a következőket mondhatom el. Magyarország szellemi potenciálját tekintve nagyon jĂł helyzetben van, hiszen nĂ­vĂłs egyetemei rĂ©vĂ©n kĂ©pes arra, hogy komoly szellemisĂ©gĂ» Ă©s tudásĂş embereket neveljen ki, annak ellenĂ©re, hogy a magyar tudomány nincsen igazán megfizetve. Ezzel nem feltĂ©tlenĂĽl csak az adott kutatĂł egyĂ©ni jövedelmĂ©re gondolok, hanem azokra az anyagi körĂĽlmĂ©nyekre is (pĂ©ldául jobban felszerelt laborokra), amelyek nyugatra csábĂ­tják ezt a szellemi aktivitást. Az EurĂłpai UniĂłs források, az utĂłbbi időben, sokat javĂ­tottak ezen. Mindenesetre a tudomány nehezen illeszthető be egy merev gazdasági rendszerbe, hiszen a ma kĂ­sĂ©rletei a tegnapiak eredmĂ©nyein alapulnak, Ă­gy előre tervezni nehĂ©z, nem számĂ­thatĂł ki, hogy holnap mire lesz szĂĽksĂ©ge a kutatĂłknak. Mivel a tudomány közpĂ©nzeket használ, a legfontosabb feladat annak elĂ©rĂ©se, hogy a kiszámĂ­thatatlanság ellenĂ©re átláthatĂł mĂłdon, de ne közbeszerzĂ©sek formájában jusson hozzá a szĂĽksĂ©ges anyagi feltĂ©telekhez.

- Már csak egyetlen kérdésem marad: hogyan helyezné el Debreceni Egyetemet a doktori iskolák világában?

  - Huszonhárom doktori iskolájának köszönhetően a Debreceni Egyetem az a felsőoktatási intĂ©zmĂ©ny, amely a legtöbb tudományágban szakĂ©rtőket, kutatĂłkat nevel ki. Viszonylag elfogadhatĂł, stabil anyagi körĂĽlmĂ©nyek között mĂ»ködik. Mivel ez egy nagyon nagy intĂ©zmĂ©ny, Ă­gy kicsiben lekĂ©pezi azokat a problĂ©mákat, amelyekkel az ODT-nek is meg kell kĂĽzdenie. A számadatokat persze össze lehet hasonlĂ­tani, de nyilvánvalĂł, hogy a minősĂ©g a fontos. A felvett Ă©s a vĂ©gzett doktoranduszok számaránya egyike azoknak, amit mĂ©rni szoktak. A rendelkezĂ©sĂĽnkre állĂł adatok alapján a Debreceni Egyetem az országos átlagnál, több terĂĽleten is jobban teljesĂ­t.

- Juhász Tibor -