Miért szerettél volna külföldre menni tanulni? Miért pont az anglisztika szakot választottad, mikor itthon magyar szakos voltál?
Az utóbbi három évben a munkám következtében mindig a Magyarországra érkezõ külföldi diákokkal, nyelvtanulókkal foglalkoztam, és szerettem volna látni milyen a másik oldal, milyen külföldi diáknak lenni. Nem akartam Erasmus-os diák lenni, mindenképpen más ösztöndíjat kerestem, ami több lehetõséget ad. Így találtam a Luxembourgi Egyetem ösztöndíját. A jelentkezéséhez elég volt, hogy van egy magyar alapképzéses diplomám. Angol szakra azért jelentkeztem, mert késõbb szeretnék külföldieknek magyar nyelvet tanítani, és ehhez a közvetítõ nyelv az angol.
Melyek az alapvetõ különbségek a luxemburgi illetve a magyar felsõoktatásban?
A felsõoktatási rendszer itt is a kétciklusú, bachelor-master rendszer van. Az egyetem nagyon fiatal, ezért itt kezdetektõl ez mĂ»ködik. Az egyetem kicsi, így nem minden szakon indítottak mesterképzést. Van olyan, hogy a képzés egyéves, és utána a diák a környezõ egyetemeken folytathatja a tanulmányait. Ami lényegesen eltérõ, hogy az egyetemi diákélet teljesen más, mint otthon. Kollégiumok nincsenek, a hallgatók residencéken laknak. Ezek nem olyanok, mint a magyar albérletek, nem kis lakások, hanem nagy családi házak, ahol tíz-tizenöt ember él együtt, mindenkinek külön szobája van. Nincs Lovarda, se CAMPUS Party, a bulik általában a residencéken indulnak, és utána a város egyik negyedében a Grundon végzõdnek, ahol egymás mellett több bár, klub van, a VIP-s, dress code-os helyektõl a rock kocsmákon át minden.
Hogyan jössz ki az egyetemtõl kapott ösztöndíjból és mire használod fel leginkább?
Nagy szerencsém van, mert az ösztöndíjam része a fizetett szállás is, így ami pénzt kapok, azt étkezésre, a tanulmányaimra, utazásra költhetem. Az ösztöndíjat a Luxemburgi Kulturális Minisztérium biztosítja a kelet-európai hallgatóknak, és a megélhetéshez teljes mértében elég. Az ösztöndíj fele mindig utazásra megy el. Luxembourg elõnye, hogy Nyugat- Európa szívében van, Párizstól két órára és a többi nagyváros sincs messze. Elég sokat utaztam az elsõ félévben, végiglátogattam a Debrecenbõl megismert külföldi barátokat.
Milyen nyelven kommunikálsz, hogy állsz a luxemburgival? Van e lehetõséged (ingyen) a helyi nyelv, vagy más hivatalos nyelv tanulására?
Ez itt az egyik legérdekesebb dolog. Két hivatalos nyelv van: a francia és a német, de az emberek egymás között luxemburgiul kommunikálnak (aminek írott változatát nem nagyon használják) és persze tudnak angolul is. Ez már négy nyelv, amiket általános és középiskolában is végig tanulnak. 45% felett van az egyéb nemzetiség, így az sem meglepõ, ha a gyerek egy többnemzetiségĂ» családban még az apuka/anyuka nyelvét is megtanulja. A boltban mindenki megérti az angolt, s a munkavállaláshoz is négy nyelv kell. A takarítónõ is négyféleképpen köszön! A hazai nyelvoktatással összehasonlítva a nyelvórák olcsók, nagy hangsúly van a nyelvtanításon, sok nyelviskola mĂ»ködik. Az is érdekes, hogy a buszon nemcsak luxemburgiul beszélnek melletted, hanem rengeteg más nyelven is, igazi „multikulti” hely.
Tudjuk, hogy Luxemburg egy gazdag ország, hogyan ütközik ez ki a mindennapokban? Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva? Mennyire tĂ»nnek ezáltal kiegyensúlyozottnak, boldognak az emberek?
Az életszínvonal lényegesen jobb. A város tiszta, és hatalmas a szakadék az emberek fizetése és a termékek ára között. Rengeteget keresnek, ugyanakkor nem érzed azt, hogy el lennének szállva. A kiegyensúlyozottság sok mindentõl függ itt is. A csoporttársaim, akik nem bevándorlók gyerekei, hanem tõsgyökeres lakosok, egy zárt világban élnek, és nem nagyon léptek még el az anyukájuk szoknyája mellõl. De a fiatal generáció, akik az uniós intézményekben dolgoznak, tényleg kiegyensúlyozottak, nekik irigylésre méltón jó az életük.
Mi az, ami a leginkább vagy a legkevésbé tetszik ott?
Nagyon magára hagyták az ide érkezõ külföldi diákokat. Semmi welcome party, semmi csapatépítés. Ez annyira nem jó. A leginkább az tetszik Luxembourgban, hogy tényleg Nyugat-Európa szívében van, a környezõ nagyvárosok: Párizs, Brüsszel, Köln maximum két órára vannak innen, így nem véletlen hogy Luxembourgba vagy dolgozni vagy aludni járnak az emberek. És amit a legjobban szeretek az a lakásom! Rettentõ izgalmas házban lakok: mindenki valamilyen idegen országból jött, nincs két ember egy helyrõl, nagyon jól összeválogatott kis csapat.