Élménybeszámoló
Go Styria!
2011. március 28.
Balajthy Ágnes (magyar- anglisztika MA szakos egyetemista) az őszi félévet a graz-i Karl-Frazens Universität angol szakán töltötte. Ági igyekezett maximálisan kihasználni az ösztöndíj adta lehetőségeket, illetve megismerni az országot, ahol élt, így az alábbi interjú által valóban betekinthettek egy osztrák egyetemista mindennapjaiba.

Hogyan ment az ottani beilleszkedés? Ki segített? Mennyire foglalkoznak az odakerülő külföldi diákokkal?
A grazi egyetemen jól meg vannak szervezve a cserediák-programok, a külügyi kapcsolatokért felelős iroda dolgozói rengeteget segítettek nekünk az elején. Az első héten szinte minden nap volt valamilyen tájékoztató, ami persze unalmassá vált egy idő után, viszont tényleg minden szükséges információt megkaptunk. Azóta is bátran fordulhatunk hozzájuk, nagyon szívesen foglalkoznak velünk. Hálás vagyok a mentoromért is: ő Nora, egy helyi diáklány, aki az érkezésemkor fogadott, már korábban elkérte a kollégiumi szobám kulcsát. Dicséret illeti továbbá a helyi ESN-szervezetet: ez azokból az osztrák diákokból áll, akik önkéntesen szerveznek programokat a cserediákoknak. A graziak fantasztikusan dolgoztak, rengeteg bulit és kirándulást csináltak nekünk.

Mik az alapvető különbségek az osztrák illetve a magyar felsőoktatásban?
Nagyon nagy különbségek nincsenek: a bolognai rendszert ott is nemrég vezették be, és ők sem elégedettek vele. Egyébként alapvetően még mindig a németes/poroszos mintát követi az egyetemi oktatás, akárcsak nálunk. Ami a debreceni bölcsészkarhoz képest nekem különbségként tűnt fel, hogy a tanárok többet követelnek, a diákok is szorgalmasabbak, és komolyabban vesznek olyan feladatokat, mint a kiselőadások megtartása. A színvonal magas, nagyon érdekes tárgyakat tudtam felvenni, a Beatlesről meg az Ian McEwanről szóló szemináriumaim igazi ínyencségek egy angol szakos számára. Másrészt viszont kicsit merevebbnek és formálisabbnak találtam mind a tanár-diák, mint a diákok közti viszonyokat. Sokkal kevesebbet nevettünk az órákon mint itthon, kevesebb provokatív kérdés, kevesebb bátor megjegyzés, kevesebb poén hangzott el. Ami még nagy eltérés, hogy a könyvek csak egy-két példányban vannak meg a könyvtárban, így minden szépirodalmi művet, amit veszünk valamilyen órán, be kell szerezni még a félév elején. Ez azért nem kis kiadást jelent. Érdekes, hogy sokkal több diákszervezet van az egyetemen (van Zöld és Alternatív Diákok Szervezete, Konzervatív Diákok Köre, sőt, a meleg diákoknak is van egyesülete), amik minden vitás kérdés esetén nagyon erősen hallatják a hangukat és sok tüntetést szerveznek. Szóval az itteni diákok politikailag, közügyekben sokkal aktívabbak. És, még van egy vicces különbség: minden egyes óra azzal zárul, hogy megköszönjük a tanár munkáját: de nem tapssal, hanem azzal, hogy mindenki elkezd kopogni a padján. Egy jó óra után hatalmas dübörgés lesz belőle!

Milyen ott a mindennapok hangulata az ittenihez viszonyítva? Mit csinálnak ott legszívesebben az emberek szabadidejükben?
A mindennapok hangulata elég nyugodt és békés, de ehhez az is hozzájárul, hogy Graz egy Debrecennél nem sokkal nagyobb, gyönyörű, vidéki város. Az emberek általában nagyon udvariasak és segítőkészek, előfordult velem, hogy amikor lejött a lánc a bicajomról, egy járókelő figyelmeztetett a dologra, aztán előkapott egy zsebkendőt, átvette a bringát, és seperc alatt visszatette a láncot. Az osztrákok egy része nagyon egészséges életet él: állandóan túráznak, kirándulnak, télen síelnek vagy snowboardoznak: a barátaim nagy része igazi sportőrült. A bicikli tömegek közös szenvedélye, sokan azzal járnak hóban-fagyban is. Másrészt az itteniek szeretnek enni-inni, mindig van valami szezonális finomság: októberben és novemberben mindenki Sturmot ivott, ami egy helyi specialitás (valahol félúton a must és a bor között), decemberben pedig az egész város forralt borozni járt a karácsonyi vásárba. Grazé Európa legnagyobb történelmi városrésze, és korábban elnyerte már az Európa Kulturális Fővárosa címet is. Szóval csodaszép hely, rengeteg izgalmas kulturális programmal, mégis élhető és diákbarát város maradt. Aki pedig szereti a hegyi túrákat és a téli sportokat, annak szintén megéri Grazba látogatnia.

Nyilván szomszéd országként, azért ismerik az osztrákok Magyarországot. Hogy viszonyultak hozzád, mint magyarhoz?
Minden bizonnyal vannak negatív előítéletek – a város sajnos tele van magyar bérkoldusokkal, ez biztos szül néhányat, de a fiatalok általában a nagy budapesti és siófoki bulikat emlegették, mikor kiderült, hogy magyar vagyok.

Mi hiányzott Magyarországról?
A családom és a barátaim. A magyar koncertek, a közös népdaléneklés néhány pohár bor után és a magyar könyvek. A magyar ételek persze, na meg a kávézók/kocsmák magyar árai! Az, hogy teljesen természetes, hogy barátok, rokonok puszit adnak egymásnak. Hiányzott a magyarok humora, közvetlensége: az osztrákok tényleg udvariasak, néha azonban túlságosan merevek és visszafogottak. Jellemző, hogy táncolni nem igazán mernek és nem is tudnak: egy olyan buliban, ahol itthon az emberek fele már az asztal tetején ropja, ők csak álldogálnak.

Mi hiányzik Grazból?
Szintén a barátaim. Nagyon-nagyon megszerettem őket, hihetetlenül jó közösség alakult ki abból a háromszáz cserediákból, akik ebben a félévben érkeztek Grazba. Mivel legtöbben csak egy félévre jöttünk, és szerettük volna a lehető legtöbbet kihozni ebből a kis időből, szinte minden napra csináltunk valami programot. Sokat főztünk együtt és persze buliztunk: az nagyon tetszett, hogy itt sok partihoz valami kreatív ötlet kapcsolódott. A Bad Taste bulihoz felvásároltuk a ruhaboltok leggázabb ruhadarabjait – a fiúk nyakig húzott piros mackónadrágban, zoknihoz felvett vietnami papucsban nyomták, a lányokon zebraminta tigrismintával, és hatalmas, nyolcvanas éveket idéző fülklipszek, így táncoltunk hajnalig. A Graffity Party egy kanadai barátom ötlete volt, és hatalmas sikert aratott: mindenki fehér pólóban jött, aztán ki lettek osztva az alkoholos filcek és egész éjjel vadabbnál vadabb dolgokat írogattunk egymás hátára. Mivel klubokba járni itt meglehetősen drága mulatság, a diákok gyakran szerveznek bulit a kolijukban: megveszik előre az alkoholt is, és úgy árulják, hogy lényegében semmi hasznuk nincs rajta. Az árak tehát igazán alacsonyak, belépő meg általában nincs. Egy ilyen este összeverődik minimum száz ember. Kár, hogy ilyesmi nincs Debrecenben. Az éjszakai élet biztosan nagyon fog hiányozni.

Ajánlanád másoknak is az Erasmus ösztöndíjat? Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál a kint töltött idő alatt?
Én nem Erasmussal voltam kint, hanem egy, a helyi tartomány által kiírt ösztöndíjjal, aminek a neve Go Styria!. Közép- és kelet-európai diákok számára írják ki és anyagilag sokkal jobban megéri, mint az Erasmus, bár sokkal kevesebben kapják meg: idén hárman jöttünk Magyarországról. Mindenkinek ajánlom, hogy nézzen utána ennek a lehetőségnek! Egyébként természetesen mindenkinek ajánlom azt is, hogy menjen külföldre tanulni, legalább egy félév erejéig! Nyelveket gyakorolhatsz, sok embert megismerhetsz, és velük együtt rengeteg kultúrát. Felfedezhetsz egy új országot, egy másik egyetemi rendszert. Ráadásul ez egy jó erőpróba: az ember sok mindent megtanulhat önmagáról, miközben megküzd az idegenséggel, a kezdeti bizonytalansággal, azzal, hogy néhány napig ismét olyan elveszettnek, sőt, ezerszer inkább elveszettnek érzi magát, mint gólya korában.

CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
Hét Szépe
Érdekel a hét szépe fotózás: Jelentkezz!
Még több kép!
Facebook
Facebook
Eseménynaptár
Hamarosan lesznek ajánlott rendezvények!
Keresés
Hirdetés
Videó
2013. 03. 27.
2013. 03. 20.
2013. 03. 07.
2013. 02. 27.
Hirdetés
Blog TOP5
1. Művészet és dizájn: bátran, szabadon, innovatívan Ha kíváncsi vagy a modern XXI. század legötletesebb alkotásaira és innovatív megoldásaira, kövesd figyelemmel a manzardcafe kreatív blogját!
2. Tippek olvasáshoz Ha nem vagy tisztában vele, hogy melyek napjaink bestsellerei, vagy csak egy kedvencedről szeretnél kritikát olvasni, látogasd meg az ajánlott oldalt.
3. Karácsonyfa bicikliből Azt hiszed, a karácsonyfa csak feldíszített fenyő vagy műfenyő lehet? Felejtsd el! Ez elavult sablon, ma már bicikliből is lehet karácsonyfát építeni.
4. A kávé újratöltve Lassan újra itt a vizsgaidőszak, ennek pedig egyik szinte elengedhetetlen kelléke a kávé. De vajon mi is ez az ital, hogyan készül, honnan származik és hogyan került hozzánk?
5. Minden idők egyik kampánya Most semmiképpen sem egy olcsó, hatékony digitális PR vagy webkettes megoldásról lesz szó, ellenben egy zseniális ötlet kiváló megvalósításáról.