Egyetemi hírek
Világrekord a Debreceni Egyetemen
2008. szeptember 6., forrás: DEOL
A porok, porózus anyagok és felületek vizsgálata számos, a környezetvédelem és az orvosbiológia területén alkalmazható felfedezéshez vezethet el, mutatott rá a Debreceni Egyetem közelmúltban megrendezett nemzetközi konferenciája. Az igazi szenzáció azonban az a szuperkönnyű és nagyszilárdságú aerogél volt, amely a NASA által kikísérletezettnél is nagyobb teherbírású.
2008. szeptember 6., forrás: DEOL
A porok, porózus anyagok és felületek vizsgálata számos, a környezetvédelem és az orvosbiológia területén alkalmazható felfedezéshez vezethet el, mutatott rá a Debreceni Egyetem közelmúltban megrendezett nemzetközi konferenciája. Az igazi szenzáció azonban az a szuperkönnyű és nagyszilárdságú aerogél volt, amely a NASA által kikísérletezettnél is nagyobb teherbírású.
A Debreceni Egyetem Kémiai Intézete és a Magyar Mérési és Automatizálási Tudományos Egyesület rendezte a PORANAL nemzetközi konferenciát, amely porok, porózus anyagok és felületek analitikai kémiájának a környezetvédelmi és orvosbiológiai jelentőségét mutatta be. A fő érdekesség a szuperkönnyű és nagy teherbíró képességű anyagok, az ún. szilika alapú aerogélek előállításáról szóló előadás volt. A Debreceni Egyetem Szervetlen- és Analitikai Kémiai Tanszék docense, Lázár István bemutatta a levegőnél alig nehezebb, általa előállított aerogélt, ami amellett, hogy átlátszó, éghetetlen, és kiváló hőszigetelő anyag, a saját súlyának több mint 3700-szorosát elbírja.
- Az aerogéleket többek között a repülőgépek és az űrhajók hővédelménél használják, az első példányokat a NASA fejlesztette ki. Az általunk kifejlesztett debreceni aerogél háromszor nagyobb terhelést is elvisel, mint az eredetileg a NASA által bemutatott példány, így ebben a tekintetben nem hivatalos világrekordernek számíthat - magyarázta Lázár István.
A konferencián a levegő portartalmát vizsgáló aktuális kutatásokat is megismerhették a résztvevők, többek között Debrecen levegőanalízisét is bemutatták, amiből kiderült, hogy a porok mennyisége és minősége napszaktól és évszaktól egyaránt függ, illetve megállapították, hogy Debrecen a kevéssé porterhelt városok közé tartozik.
Az analitikai kémiai konferencián szó esett a nanotechnológia sok-sok hasznos hatása mellett annak káros tulajdonságairól is. Elhangzott, hogy a nanoméretű anyagok lehetnek olyan veszélyesek is, mint az azbeszt, ha a tüdőbe kerülnek, illetve a kutatók arról is tájékoztattak, hogy a kozmetikai titánoxid nanoméretben akár halált is okozhat.
A szerző további cikkei
Együttműködés a vegyészképzésben
Februárban elindul a képzés a Tiszai Vegyi Kombinát területén működő speciális oktatási-kutatási egységben. Az erről szóló megállapodást már aláírták a Debreceni Egyetem és a cég vezetői...
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei
