Egyetemi hírek
Világrekord a Debreceni Egyetemen
2008. szeptember 6., forrás: DEOL
A porok, porózus anyagok és felületek vizsgálata számos, a környezetvédelem és az orvosbiológia területén alkalmazható felfedezéshez vezethet el, mutatott rá a Debreceni Egyetem közelmúltban megrendezett nemzetközi konferenciája. Az igazi szenzáció azonban az a szuperkönnyû és nagyszilárdságú aerogél volt, amely a NASA által kikísérletezettnél is nagyobb teherbírású.
2008. szeptember 6., forrás: DEOL
A porok, porózus anyagok és felületek vizsgálata számos, a környezetvédelem és az orvosbiológia területén alkalmazható felfedezéshez vezethet el, mutatott rá a Debreceni Egyetem közelmúltban megrendezett nemzetközi konferenciája. Az igazi szenzáció azonban az a szuperkönnyû és nagyszilárdságú aerogél volt, amely a NASA által kikísérletezettnél is nagyobb teherbírású.
A Debreceni Egyetem Kémiai Intézete és a Magyar Mérési és Automatizálási Tudományos Egyesület rendezte a PORANAL nemzetközi konferenciát, amely porok, porózus anyagok és felületek analitikai kémiájának a környezetvédelmi és orvosbiológiai jelentõségét mutatta be. A fõ érdekesség a szuperkönnyû és nagy teherbíró képességû anyagok, az ún. szilika alapú aerogélek elõállításáról szóló elõadás volt. A Debreceni Egyetem Szervetlen- és Analitikai Kémiai Tanszék docense, Lázár István bemutatta a levegõnél alig nehezebb, általa elõállított aerogélt, ami amellett, hogy átlátszó, éghetetlen, és kiváló hõszigetelõ anyag, a saját súlyának több mint 3700-szorosát elbírja.
- Az aerogéleket többek között a repülõgépek és az ûrhajók hõvédelménél használják, az elsõ példányokat a NASA fejlesztette ki. Az általunk kifejlesztett debreceni aerogél háromszor nagyobb terhelést is elvisel, mint az eredetileg a NASA által bemutatott példány, így ebben a tekintetben nem hivatalos világrekordernek számíthat - magyarázta Lázár István.
A konferencián a levegõ portartalmát vizsgáló aktuális kutatásokat is megismerhették a résztvevõk, többek között Debrecen levegõanalízisét is bemutatták, amibõl kiderült, hogy a porok mennyisége és minõsége napszaktól és évszaktól egyaránt függ, illetve megállapították, hogy Debrecen a kevéssé porterhelt városok közé tartozik.
Az analitikai kémiai konferencián szó esett a nanotechnológia sok-sok hasznos hatása mellett annak káros tulajdonságairól is. Elhangzott, hogy a nanoméretû anyagok lehetnek olyan veszélyesek is, mint az azbeszt, ha a tüdõbe kerülnek, illetve a kutatók arról is tájékoztattak, hogy a kozmetikai titánoxid nanoméretben akár halált is okozhat.
A szerzõ további cikkei
Együttmûködés a vegyészképzésben
Februárban elindul a képzés a Tiszai Vegyi Kombinát területén mûködõ speciális oktatási-kutatási egységben. Az errõl szóló megállapodást már aláÃrták a Debreceni Egyetem és a cég vezetõi...
CAMPUS PONT - SZOLGÁLTATÁSOK
Bejelentkezés
A hét legolvasottabb cikkei
Keresés
A rovat legolvasottabb cikkei
A hónap legolvasottabb cikkei
