Idén 10 ponttal nõtt a felsõoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám, eredményes volt a képzési területeken a keretszámok feltöltése, valamint kiteljesedett a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés.
A kormányzati oktatáspolitika célja a versenyképes és minõségi felsõoktatás megteremtése. Elsõdleges feladat, hogy az intézményekbõl olyan fiatalok kerüljenek ki, akik el tudnak helyezkedni a munkaerõpiacon.

A felsõoktatás iránti igény nem csökken a magyar társadalomban. Idén - 2008-hoz viszonyítva - a 30 ezerrel több jelentkezõ közül mintegy 12 ezer fõ a 2004-ben indult középiskolai nyelvi elõkészítõ keretében egy évvel késõbb érettségizõ, 10 ezer fõ a kibõvült mesterképzési lehetõségek iránt érdeklõdõ, míg a fennmaradó 8 ezer fõ a felsõoktatás iránti keresletnövekedést mutató érdeklõdõ volt. Sokan jelentkeztek mûszaki, természettudományos képzési területre, illetve a felsõoktatás által kínált felsõfokú szakképzésekre, így a képzési területeken a keretszámok feltöltése eredményes volt.

Idén 10 ponttal nõtt a felvettek által elért átlagpontszám (2008-ban 365, 2009-ben 376). Az intézmények jóval kevesebb hallgatót vettek fel 160 és 200 pont közötti eredménnyel (államilag támogatott képzésre 121 fõt, költségtérítéses képzésre 1 814 fõt). Ez megerõsíti a kormány korábbi döntését, amely szerint 2010-ben már 200 pont lesz a minimális ponthatár az alapképzésben és az egységes, osztatlan képzésben. A tervek szerint 2012-tõl pedig már 240 lesz ez a ponthatár.

A három szakaszból álló felvételi eljárásban - keresztféléves, normál és pótfelvételi - összesen 143 813 jelentkezõ volt 2009-ben, és a felsõoktatási intézmények összesen 108 523 fõt vettek fel államilag támogatott és költségtérítéses képzésre.

Mind a közoktatás, mind a felsõoktatás minõségi fejlesztése szempontjából indokolt, hogy növeljék azok számát, akik emelt szintû érettségivel jelentkeznek a felsõoktatásba. A jelentkezõk körében az emelt szintû érettségivel rendelkezõk száma az elmúlt három esztendõben azokon a területeken maradt viszonylag magas, ahol nagy volt a verseny a bekerülésért.

Csökken a közoktatás területén azoknak az érettségi vizsgatárgyaknak a köre, amelyekbõl emelt szintû érettségit szerveznek. Az érettségi vizsgatárgyak meghatározott körét lehet csak figyelembe venni a felvételi eljárás során.

A cél az, hogy olyan érettségi vizsgatárgyak legyenek, amelyekbõl egyenlõ eséllyel lehet érettségizni bármely középiskolában. Az elõrejelzések szerint az érettségizõk száma - a 18 éves korosztály számának várható alakulása miatt (2007 és 2013 között) - 2008-ban és 2009-ben egy kisebb emelkedés után folyamatosan, mintegy 8%-kal csökkenni fog.

2008/2009-ben napirenden volt a természettudományos oktatás fejlesztésének a kérdése a közoktatásban és a felsõoktatásban egyaránt. A már meghozott döntés következében a felsõoktatásba való bejutás új követelménye lesz 2012-tõl egy természettudományos tantárgy kötelezõ beszámítása a tanulmányi pontokba.

A képzési szerkezet átalakításának fordulópontja a 2009/2010-es tanév volt. 2006-ban teljes körûvé vált az alapképzésben az új, többciklusú rendszerre történõ áttérés, és 2009-ben végeztek az elsõ hallgatók. Idén teljesedett ki a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés. A tanári szakképzettségekkel együtt több mint 200 mesterképzési szakra lehetett már idén jelentkezni és felvételt nyerni. A mesterképzésekre összesen 17 ezren jelentkeztek - ebbõl 14 ezren államilag támogatott képzésre.

A többciklusú képzésre történõ átállás - összhangban a bolognai folyamatban résztvevõ országokban végbement oktatási és képzésfejlesztési folyamatokkal - az Európai Felsõoktatási Térségben és Magyarországon tehát megtörtént. A képzések tartalmi fejlesztése, az elsõ kifutó évfolyamok után a tapasztalatok értékelése a felsõoktatási intézmények folyamatos, napirenden lévõ feladata. Jelenleg Európa-szerte a figyelem középpontjába a képzés tartalmi és minõségi megvalósításával kapcsolatos kérdések kerültek. Az Európai Képesítési Keretrendszer elfogadásával a feladat a Nemzeti Képesítési Keret megalkotása.

A bolognai folyamat célja a mobilitás erõsítése. Ehhez arra van szükség, hogy a magyar felsõoktatás aktív részese legyen a nemzetközi folyamatoknak. A lisszaboni stratégia céljaként szereplõ tudásalapú társadalom kialakítása az Európai Unióban összehangolt lépések, együttmûködés nélkül nem valósítható meg.

Magyarországra az elkövetkezõ idõszakban igen aktív szerep hárul: a bolognai folyamatban a jövõ márciusi Budapest-Bécs miniszteri találkozókon a folyamat társalelnökei leszünk, 2011 elsõ félévében pedig elnökei. Így az elkövetkezõ idõszakban több lehetõség lesz a hangsúlyosabb bolognai témák megvitatására.