Idén 10 ponttal nĂľtt a felsĂľoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám, eredményes volt a képzési területeken a keretszámok feltöltése, valamint kiteljesedett a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés.
A kormányzati oktatáspolitika célja a versenyképes és minĂľségi felsĂľoktatás megteremtése. ElsĂľdleges feladat, hogy az intézményekbĂľl olyan fiatalok kerüljenek ki, akik el tudnak helyezkedni a munkaerĂľpiacon.

A felsĂľoktatás iránti igény nem csökken a magyar társadalomban. Idén - 2008-hoz viszonyítva - a 30 ezerrel több jelentkezĂľ közül mintegy 12 ezer fĂľ a 2004-ben indult középiskolai nyelvi elĂľkészítĂľ keretében egy évvel késĂľbb érettségizĂľ, 10 ezer fĂľ a kibĂľvült mesterképzési lehetĂľségek iránt érdeklĂľdĂľ, míg a fennmaradó 8 ezer fĂľ a felsĂľoktatás iránti keresletnövekedést mutató érdeklĂľdĂľ volt. Sokan jelentkeztek mĂťszaki, természettudományos képzési területre, illetve a felsĂľoktatás által kínált felsĂľfokú szakképzésekre, így a képzési területeken a keretszámok feltöltése eredményes volt.

Idén 10 ponttal nĂľtt a felvettek által elért átlagpontszám (2008-ban 365, 2009-ben 376). Az intézmények jóval kevesebb hallgatót vettek fel 160 és 200 pont közötti eredménnyel (államilag támogatott képzésre 121 fĂľt, költségtérítéses képzésre 1 814 fĂľt). Ez megerĂľsíti a kormány korábbi döntését, amely szerint 2010-ben már 200 pont lesz a minimális ponthatár az alapképzésben és az egységes, osztatlan képzésben. A tervek szerint 2012-tĂľl pedig már 240 lesz ez a ponthatár.

A három szakaszból álló felvételi eljárásban - keresztféléves, normál és pótfelvételi - összesen 143 813 jelentkezĂľ volt 2009-ben, és a felsĂľoktatási intézmények összesen 108 523 fĂľt vettek fel államilag támogatott és költségtérítéses képzésre.

Mind a közoktatás, mind a felsĂľoktatás minĂľségi fejlesztése szempontjából indokolt, hogy növeljék azok számát, akik emelt szintĂť érettségivel jelentkeznek a felsĂľoktatásba. A jelentkezĂľk körében az emelt szintĂť érettségivel rendelkezĂľk száma az elmúlt három esztendĂľben azokon a területeken maradt viszonylag magas, ahol nagy volt a verseny a bekerülésért.

Csökken a közoktatás területén azoknak az érettségi vizsgatárgyaknak a köre, amelyekbĂľl emelt szintĂť érettségit szerveznek. Az érettségi vizsgatárgyak meghatározott körét lehet csak figyelembe venni a felvételi eljárás során.

A cél az, hogy olyan érettségi vizsgatárgyak legyenek, amelyekbĂľl egyenlĂľ eséllyel lehet érettségizni bármely középiskolában. Az elĂľrejelzések szerint az érettségizĂľk száma - a 18 éves korosztály számának várható alakulása miatt (2007 és 2013 között) - 2008-ban és 2009-ben egy kisebb emelkedés után folyamatosan, mintegy 8%-kal csökkenni fog.

2008/2009-ben napirenden volt a természettudományos oktatás fejlesztésének a kérdése a közoktatásban és a felsĂľoktatásban egyaránt. A már meghozott döntés következében a felsĂľoktatásba való bejutás új követelménye lesz 2012-tĂľl egy természettudományos tantárgy kötelezĂľ beszámítása a tanulmányi pontokba.

A képzési szerkezet átalakításának fordulópontja a 2009/2010-es tanév volt. 2006-ban teljes körĂťvé vált az alapképzésben az új, többciklusú rendszerre történĂľ áttérés, és 2009-ben végeztek az elsĂľ hallgatók. Idén teljesedett ki a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés. A tanári szakképzettségekkel együtt több mint 200 mesterképzési szakra lehetett már idén jelentkezni és felvételt nyerni. A mesterképzésekre összesen 17 ezren jelentkeztek - ebbĂľl 14 ezren államilag támogatott képzésre.

A többciklusú képzésre történĂľ átállás - összhangban a bolognai folyamatban résztvevĂľ országokban végbement oktatási és képzésfejlesztési folyamatokkal - az Európai FelsĂľoktatási Térségben és Magyarországon tehát megtörtént. A képzések tartalmi fejlesztése, az elsĂľ kifutó évfolyamok után a tapasztalatok értékelése a felsĂľoktatási intézmények folyamatos, napirenden lévĂľ feladata. Jelenleg Európa-szerte a figyelem középpontjába a képzés tartalmi és minĂľségi megvalósításával kapcsolatos kérdések kerültek. Az Európai Képesítési Keretrendszer elfogadásával a feladat a Nemzeti Képesítési Keret megalkotása.

A bolognai folyamat célja a mobilitás erĂľsítése. Ehhez arra van szükség, hogy a magyar felsĂľoktatás aktív részese legyen a nemzetközi folyamatoknak. A lisszaboni stratégia céljaként szereplĂľ tudásalapú társadalom kialakítása az Európai Unióban összehangolt lépések, együttmĂťködés nélkül nem valósítható meg.

Magyarországra az elkövetkezĂľ idĂľszakban igen aktív szerep hárul: a bolognai folyamatban a jövĂľ márciusi Budapest-Bécs miniszteri találkozókon a folyamat társalelnökei leszünk, 2011 elsĂľ félévében pedig elnökei. Így az elkövetkezĂľ idĂľszakban több lehetĂľség lesz a hangsúlyosabb bolognai témák megvitatására.