Idén 10 ponttal nőtt a felsőoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám, eredményes volt a képzési területeken a keretszámok feltöltése, valamint kiteljesedett a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés.
A kormányzati oktatáspolitika célja a versenyképes és minőségi felsőoktatás megteremtése. Elsődleges feladat, hogy az intézményekből olyan fiatalok kerüljenek ki, akik el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon.

A felsőoktatás iránti igény nem csökken a magyar társadalomban. Idén - 2008-hoz viszonyítva - a 30 ezerrel több jelentkező közül mintegy 12 ezer fő a 2004-ben indult középiskolai nyelvi előkészítő keretében egy évvel később érettségiző, 10 ezer fő a kibővült mesterképzési lehetőségek iránt érdeklődő, míg a fennmaradó 8 ezer fő a felsőoktatás iránti keresletnövekedést mutató érdeklődő volt. Sokan jelentkeztek műszaki, természettudományos képzési területre, illetve a felsőoktatás által kínált felsőfokú szakképzésekre, így a képzési területeken a keretszámok feltöltése eredményes volt.

Idén 10 ponttal nőtt a felvettek által elért átlagpontszám (2008-ban 365, 2009-ben 376). Az intézmények jóval kevesebb hallgatót vettek fel 160 és 200 pont közötti eredménnyel (államilag támogatott képzésre 121 főt, költségtérítéses képzésre 1 814 főt). Ez megerősíti a kormány korábbi döntését, amely szerint 2010-ben már 200 pont lesz a minimális ponthatár az alapképzésben és az egységes, osztatlan képzésben. A tervek szerint 2012-től pedig már 240 lesz ez a ponthatár.

A három szakaszból álló felvételi eljárásban - keresztféléves, normál és pótfelvételi - összesen 143 813 jelentkező volt 2009-ben, és a felsőoktatási intézmények összesen 108 523 főt vettek fel államilag támogatott és költségtérítéses képzésre.

Mind a közoktatás, mind a felsőoktatás minőségi fejlesztése szempontjából indokolt, hogy növeljék azok számát, akik emelt szintű érettségivel jelentkeznek a felsőoktatásba. A jelentkezők körében az emelt szintű érettségivel rendelkezők száma az elmúlt három esztendőben azokon a területeken maradt viszonylag magas, ahol nagy volt a verseny a bekerülésért.

Csökken a közoktatás területén azoknak az érettségi vizsgatárgyaknak a köre, amelyekből emelt szintű érettségit szerveznek. Az érettségi vizsgatárgyak meghatározott körét lehet csak figyelembe venni a felvételi eljárás során.

A cél az, hogy olyan érettségi vizsgatárgyak legyenek, amelyekből egyenlő eséllyel lehet érettségizni bármely középiskolában. Az előrejelzések szerint az érettségizők száma - a 18 éves korosztály számának várható alakulása miatt (2007 és 2013 között) - 2008-ban és 2009-ben egy kisebb emelkedés után folyamatosan, mintegy 8%-kal csökkenni fog.

2008/2009-ben napirenden volt a természettudományos oktatás fejlesztésének a kérdése a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt. A már meghozott döntés következében a felsőoktatásba való bejutás új követelménye lesz 2012-től egy természettudományos tantárgy kötelező beszámítása a tanulmányi pontokba.

A képzési szerkezet átalakításának fordulópontja a 2009/2010-es tanév volt. 2006-ban teljes körűvé vált az alapképzésben az új, többciklusú rendszerre történő áttérés, és 2009-ben végeztek az első hallgatók. Idén teljesedett ki a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés. A tanári szakképzettségekkel együtt több mint 200 mesterképzési szakra lehetett már idén jelentkezni és felvételt nyerni. A mesterképzésekre összesen 17 ezren jelentkeztek - ebből 14 ezren államilag támogatott képzésre.

A többciklusú képzésre történő átállás - összhangban a bolognai folyamatban résztvevő országokban végbement oktatási és képzésfejlesztési folyamatokkal - az Európai Felsőoktatási Térségben és Magyarországon tehát megtörtént. A képzések tartalmi fejlesztése, az első kifutó évfolyamok után a tapasztalatok értékelése a felsőoktatási intézmények folyamatos, napirenden lévő feladata. Jelenleg Európa-szerte a figyelem középpontjába a képzés tartalmi és minőségi megvalósításával kapcsolatos kérdések kerültek. Az Európai Képesítési Keretrendszer elfogadásával a feladat a Nemzeti Képesítési Keret megalkotása.

A bolognai folyamat célja a mobilitás erősítése. Ehhez arra van szükség, hogy a magyar felsőoktatás aktív részese legyen a nemzetközi folyamatoknak. A lisszaboni stratégia céljaként szereplő tudásalapú társadalom kialakítása az Európai Unióban összehangolt lépések, együttműködés nélkül nem valósítható meg.

Magyarországra az elkövetkező időszakban igen aktív szerep hárul: a bolognai folyamatban a jövő márciusi Budapest-Bécs miniszteri találkozókon a folyamat társalelnökei leszünk, 2011 első félévében pedig elnökei. Így az elkövetkező időszakban több lehetőség lesz a hangsúlyosabb bolognai témák megvitatására.