Nem terveznek tandíjemelést, illetve oktatói elbocsátásokat a felsőoktatási intézmények a válság miatt, nem várható emelés a tankönyvek esetében, a PPP beruházásokkal kapcsolatban azonban már problémák merülhetnek fel a mostani helyzetben. Milyen következményekkel jár a válság?

Idén mintegy 15 ezer hallgató igényelt diákhitelt, miközben a felsőoktatásban 90 ezer diák, köztük 56 ezer államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató kezdte meg tanulmányait. A 2001/2002-es tanévben még 85 416-an folyamodtak hitelért, Őri András, a Diákhitel Zrt. szóvivője szerint azonban csaknem annyival csökkent az új igénylők száma tavalyhoz képest, mint amennyivel az első évesként beiratkozottak létszáma is esett. A tél elején a Diákhitel Igazgatósága 9,5 százalékról 11 százalékra emelte az éves kamatot, ez azonban nem befolyásolja a havi törlesztőrészletek mértékét.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Kiadója és a szegedi egyetemi kiadó sem kívánja emelni a korábban kiadott könyveinek, jegyzeteinek árát, tavaly is csupán öt százalékkal növekedett az újonnan megjelent kötetek ára. Pitrik József, a szegedi SZEK Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó menedzserigazgatója nem von párhuzamot a gazdaság és az egyetemi könyvkiadás között, elmondta: "a diákok számára az intézmény félévente hatezer forintos támogatást nyújt, a könyvvásárlási kedvezményt azonban nem használják ki a diákok, emellett pedig az elmúlt félévben legalább 10-15 százalékkal esett vissza a forgalom." Nem tapasztalható változás a lakhatási feltétekben sem, a Pécsi Tudományegyetemen például egy évre előre határozzák meg a kollégiumi díjakat, így ott most a legolcsóbb férőhelyért kilencezer forintot kell fizetni havonta. A következő tanévre vonatkozó döntésekről azonban még nem állnak rendelkezésre információk.
Az intézmények költségcsökkentésének egyik módja lehetne a nyáron meghatározott, államilag támogatott hallgatók keretszámának csökkentése, ilyen szándék azonban egyáltalán nem merült fel az oktatási tárca részéről - erősítette meg Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkára, habár az intézkedéssel a megmaradt normatíva összegét egyéb célokra lehetne fordítani. "Annak fényében lenne érdemes az államilag támogatott keretszámokon változtatni, ha már látható, hogy az egyes szakokra hányan jelentkeztek" - mondta el a FigyelőNet-nek a szakállamtitkár.

Ha az egyetemen eltöltött idő kevésbé is nehezül meg a gazdasági válság hatására, az elhelyezkedés során már több problémával kénytelenek szembenézni a diákok. Juhos Andrea munkaerő-piaci szakértő szerint a "világválság mindent felülír, az elbocsátások miatt a pályakezdő munkanélküliek helyzete is labilissá válhat."

Közben az egyetemek, főiskolák a PPP-konstrukciókban felvett, euróalapú hitelek megemelkedett törlesztőrészletei miatt kerülhetnek adósságválságba. A magán-és a közszféra együttműködésében létrejött beruházások még kényesebben érintik azokat a kisebb vidéki intézményeket, ahol az újonnan felépült tantermek üresen állnak az alacsony hallgatói létszám miatt. Rudas Imre, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora elmondta: a főiskola a kis beruházók közé tartozik, de így is az eddigi 200 millió helyett húsz százalékkal többet, azaz 240 millió forintot fizetnek vissza évente, az állammal közösen. Az intézmények Hiller István oktatási miniszterhez fordultak segítségért.