Nem terveznek tandíjemelést, illetve oktatói elbocsátásokat a felsõoktatási intézmények a válság miatt, nem várható emelés a tankönyvek esetében, a PPP beruházásokkal kapcsolatban azonban már problémák merülhetnek fel a mostani helyzetben. Milyen következményekkel jár a válság?

Idén mintegy 15 ezer hallgató igényelt diákhitelt, miközben a felsõoktatásban 90 ezer diák, köztük 56 ezer államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgató kezdte meg tanulmányait. A 2001/2002-es tanévben még 85 416-an folyamodtak hitelért, Õri András, a Diákhitel Zrt. szóvivõje szerint azonban csaknem annyival csökkent az új igénylõk száma tavalyhoz képest, mint amennyivel az elsõ évesként beiratkozottak létszáma is esett. A tél elején a Diákhitel Igazgatósága 9,5 százalékról 11 százalékra emelte az éves kamatot, ez azonban nem befolyásolja a havi törlesztõrészletek mértékét.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Kiadója és a szegedi egyetemi kiadó sem kívánja emelni a korábban kiadott könyveinek, jegyzeteinek árát, tavaly is csupán öt százalékkal növekedett az újonnan megjelent kötetek ára. Pitrik József, a szegedi SZEK Juhász Gyula Felsõoktatási Kiadó menedzserigazgatója nem von párhuzamot a gazdaság és az egyetemi könyvkiadás között, elmondta: "a diákok számára az intézmény félévente hatezer forintos támogatást nyújt, a könyvvásárlási kedvezményt azonban nem használják ki a diákok, emellett pedig az elmúlt félévben legalább 10-15 százalékkal esett vissza a forgalom." Nem tapasztalható változás a lakhatási feltétekben sem, a Pécsi Tudományegyetemen például egy évre elõre határozzák meg a kollégiumi díjakat, így ott most a legolcsóbb férõhelyért kilencezer forintot kell fizetni havonta. A következõ tanévre vonatkozó döntésekrõl azonban még nem állnak rendelkezésre információk.
Az intézmények költségcsökkentésének egyik módja lehetne a nyáron meghatározott, államilag támogatott hallgatók keretszámának csökkentése, ilyen szándék azonban egyáltalán nem merült fel az oktatási tárca részérõl - erõsítette meg Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsõoktatási szakállamtitkára, habár az intézkedéssel a megmaradt normatíva összegét egyéb célokra lehetne fordítani. "Annak fényében lenne érdemes az államilag támogatott keretszámokon változtatni, ha már látható, hogy az egyes szakokra hányan jelentkeztek" - mondta el a FigyelõNet-nek a szakállamtitkár.

Ha az egyetemen eltöltött idõ kevésbé is nehezül meg a gazdasági válság hatására, az elhelyezkedés során már több problémával kénytelenek szembenézni a diákok. Juhos Andrea munkaerõ-piaci szakértõ szerint a "világválság mindent felülír, az elbocsátások miatt a pályakezdõ munkanélküliek helyzete is labilissá válhat."

Közben az egyetemek, fõiskolák a PPP-konstrukciókban felvett, euróalapú hitelek megemelkedett törlesztõrészletei miatt kerülhetnek adósságválságba. A magán-és a közszféra együttmûködésében létrejött beruházások még kényesebben érintik azokat a kisebb vidéki intézményeket, ahol az újonnan felépült tantermek üresen állnak az alacsony hallgatói létszám miatt. Rudas Imre, a Budapesti Mûszaki Fõiskola rektora elmondta: a fõiskola a kis beruházók közé tartozik, de így is az eddigi 200 millió helyett húsz százalékkal többet, azaz 240 millió forintot fizetnek vissza évente, az állammal közösen. Az intézmények Hiller István oktatási miniszterhez fordultak segítségért.