– Elmaradnak az idei vizsgák!
– Jaj ne mondj már ilyet!
– Ezt most teljesen komolyan mondom.
– Na persze! Én ezt akkor sem hiszem el!
– Én nem viccelek, nem hallottad, hogy az egyetem vezetõsége új ötlettel állt elõ, miszerint a felsõoktatási intézményekben mostantól más fajta számonkérés lép életbe?
– Ez most komoly?
– Miért tán viccelnék ilyennel?
– Csak nem… nos ez nagyon furcsa… de azért nagyon örülök!
– Annyira ne örülj!
– Miért ne?
– Mert épp most lettél április bolondja…!

Egyetemistaként talán már nem ragasztgatjuk olyan lelkesen a krétát a táblához, nem cserélünk más osztállyal termet, vagy nem fogkrémezzük össze a tanterem kilincsét, ám szerencsére a bolondozó hallgatók se feledkeznek meg az évszázados hagyományokról.

Április elseje senkit nem hagy hidegen. Az egyetemi tanulók ötleteinek tárháza kifogyhatatlan. Egyesek például szándékosan elállítják az elõadótermekben levõ mikrofonokat, hogy azok vicces hangot adjanak ki, vagy egyáltalán ne is mûködjenek. Mások triviális kérdésekkel zavarják meg a komoly hangulatú statisztika órát, és akadnak olyanok is, akiket ilyenkor valamilyen érthetetlen okból az elõadás közepén tömeges sírógörcs, üldözési mánia és a vizsgáktól való rettegés fog el. Bizony a legtöbbször ilyenkor még egyetemi tanáraink is partnerek a tréfálkozásban és velünk együtt nevetnek.   

Április bolondja a népszokás szerint nem más, mint az, akibõl elseje alkalmából nevetség tárgyát csinálnak. Évszázadok óta él ez a hagyomány kicsik és nagyok között egyaránt. Nemcsak Magyarországon, Európában még számos helyen ezen a napon ugratják egymást az emberek. A hagyomány pontos eredetét nem ismerjük. Egyes feltételezések szerint a Gergely naptár bevezetése elõtt április elseje volt a szilveszter. Az 1500-as években azonban január elseje lett újév napja, ám aki meg akarta tréfálni ismerõsét április elsejére küldött újévi köszöntõt. Mások szerint a tavasz és a szeszélyes idõjárás az oka, hogy a bolondok napját április elsején tartjuk. Egy viszont biztos: a bolondok napja nem telhet el bohóckodás nélkül!

Kevesen gondolnák, hogy az embernek lelkileg is szüksége van arra, hogy ugrasson valakit, hisz a gyerekes füllentéseknek komoly lélektani háttere van. Szakemberek szerint ennyi kis tréfa szükséges a kiegyensúlyozott lelki élethez, és az április elsejei beugratás egy olyan alkalom a viccelõdésre, amikor komolyabb következmény nélkül örvendhetünk más kárán. Kell egy napot szentelni a bolondozásnak is, a vidámságnak ugyanis gyógyító ereje van. A tavasz közeledtével pedig mindenkinek több kedve van nevetni és április elsején talán még azt se bánjuk, hogyha a saját kárunkon kell egy jót mosolyogni. A kacagás pedig ragályos, hát miért ne terjesszük?