Legfeljebb kétszer lehetne felvenni egy tantárgyat a felsõfokú tanulmányok idején, az abból kiírt vizsgára pedig legfeljebb kétszer jelentkezhetnének a hallgatók - szigorítaná a jelenlegi szabályozást a felsõoktatási törvénytervezet. A 41 oldalas dokumentum szerint korlátoznák a hallgatók beleszólási jogát a tanulmányi és vizsgaszabályzattal, illetve a térítési és juttatási szabályzattal kapcsolatban, az állami támogatás legnagyobb részét, 70 százalékát pedig feladatfinanszírozással teljesítménymutatók alapján juttatnák az intézményeknek.

Korlátozná a jelenlegi tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetõséget a felsõoktatási törvénytervezet - írja az Index. Információi szerint a 41 oldalas anyag két alkalomra korlátozná a tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetõségeket. Ha pedig ezeknek nem tudna eleget tenni a hallgató, véget érnének felsõoktatási tanulmányai. Szigorítanák továbbá a hallgatók beleszólási jogát a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve a térítési és juttatási szabályzat összeállításánál. Ezekben az ügyekben a rendszerváltás óta egyetértési joga van a diákság képviseletének, melyet most megszüntetnének, és helyette érdemi beleszólási lehetõséget nem garantáló véleményezési jogot kapnának a hallgatók.

A tervezet szerint a felsõoktatásba való jelentkezés feltételeként két emelt szintû érettségit határoznának meg, ha azonban a jelentkezõ nem nyerne felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható lenne más azonos vagy rokon szakon képzõ felsõoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. A ponthatárokat és a keretszámokat pedig stratégiai célokat követve állapítanák meg.

Az intézmények gazdálkodási autonómiáját némelyest csorbítva a tervezet a következõképpen fogalmaz: "az állam alkotmányos kötelezettsége azonban nem terjed addig, hogy köteles volna mindenki számára az oktatás minden szintjén és valamennyi világnézet keretében állami, illetve önkormányzati iskolákban garantálni a tanuláshoz való jog érvényesítését." Kiolvasható továbbá a tervezetbõl, hogy a jelenlegi szabályokhoz képest az intézmények csak bizonyos jól körülhatárolt keretek között végezhetnének vállalkozási tevékenységet vagy alapíthatnának spin-off vállalkozásokat - írja az Index.

A finanszírozást is átalakítaná a tervezet: az állami támogatás legnagyobb részét, 70 százalékát feladatfinanszírozással teljesítménymutatók alapján, 15 százalékát az elõzõ évben beiratkozott hallgatók létszáma alapján számított képzési normatíva és 15 százalékát a minõsített oktatók számával arányos kutatói normatíva szerint kapnák meg az egyetemek, míg a fõiskolák esetén 70 százalék a bázis, és 30 százalék lenne a képzési normatíva. Az ösztöndíjak forrását továbbra is teljes egészében az elõzõ évben beiratkozott hallgatók létszáma alapján határoznák meg.