Az évek óta  Nizzában élő népszerű riporter célja az volt a könyvével, hogy elmondja mindazt, amit egy televíziós műsorban eddig sem tudott. Íróként ráadásul szabad utat engedhetett végre fantáziájának, és nem kellett a minden szempontból hiteles riporter álarca mögé bújnia. Úgy tűnik Frei, a 2001-es „ál-bérgyilkosos” botránya ellenére sem vesztette el a hitelét az emberek szemében, hiszen a könyve az eladási toplisták élén található, és meglepően jó kritikákat kapott.

A Megmentő című könyv műfaja -Frei saját bevallása szerint- a belső mozit elővetítő thriller és a konspirációs akcióregény közé sorolható be.  „A regény szereplőit a képzelet szülte. Bármilyen hasonlóság létező személyekkel csakis a véletlen műve lehet. A „díszletek” többnyire valóságosak”. A mű különlegessége abban rejlik, hogy az olvasó nem tudja eldönteni, hol van a fikció, és hol húzódik a valóság. A hazánkban is újnak számító műfaj kezdetben sok nehézséget okozott a tévés számára. Egy közel hatszáz oldalas regény és egy ötven perces műsor elkészítése sokban különbözik: egy könyvben nehezebb fenntartani az olvasó érdeklődését, nincsenek reklámok. Frei két éven át, napi nyolc-tíz órában dolgozott művén, hihetetlen alapossággal. A legapróbb részletekre is figyelt, bejárta a könyvben szereplő országokat, számtalan szakértővel, politikussal beszélgetett.

És hogy miről is szól a könyv? Frei Tamás egy dobostortához hasonlítjai: a legfelső mézes-mázas réteg középpontjában a szerelem áll, és ahogy beljebb haladunk a közkedvelt süteményben, egyre sűrűbb és töményebb a sztori. Kőkemény politika, akciójelenetekkel dúsítva, melyek során bepillantást nyerhetünk Frei világába (és ami mögötte van): Magyarország máig ki van szolgáltatva az oroszoknak, és a nyugat számára sokkal kevésbe vagyunk fontosak, mint ahogyan mi azt naivan gondolnánk.
Képzeletbeli miniszterelnökök, oligarchák, párizsi kémek, modellek a főszereplői a több kontinensen játszódó regénynek. A tévés azonban nemcsak az akciót kedvelő férfiakra, hanem a cukros réteget kedvelő hölgyekre is gondolt. Ahogyan  fogalmaz: az elején lőnek, a végén meg szerelmeskednek. Tény, hogy az édes rétegből a könyv utolsó soraiban sincs hiány: „Ha tényleg szeretsz egy nőt, akkor mondd is meg neki, hogy amikor először rád nézett, rögtön tudtad, hogy ő az igazi…”

Kellemes olvasást kívánunk mindenkinek!