Ismerős kép: hajnali 2-3 óra körül egyetemisták állnak a Kazánház, a Klinika vagy a Lovarda előtt és vitatkoznak, hogyan kellene hazajutni. Az első busz sokára megy, tovább bulizni pedig nincs kedvük és erejük. Marad a gyalogtúra hazáig kicsit bizonytalan léptekkel. Vagy lehet taxizni a csodával határos módon megmaradt pénzből. Egyik sem az igazi...

Ezen kívánt segíteni a DKV, mikor április 1-jétől bevezette az éjszakai villamosjáratokat – sajnos csak szombat éjszakánként, két fordulóval, ami – ismerve a debreceni éjszakai életet – eléggé kevés. Ráadásul az első jármű szinte teljesen üresen indult a Nagyállomásról, kicsit meg is lepődtem, azt hittem, többen célozzák meg ilyenkor a belvárost.

Mégsem kellett csalódnom: a Vásáry István utcánál egy 30 fős, hangosan éneklő csoport szállt fel, akik aztán minden egyes megállóban 10-15 fős „erősítést” kaptak. Nem, mintha nem lettek volna önmagukban is elegen, a kicsit türelmetlen sofőr néha hátra is szólt, hogy túl magas a hangerő. A fegyelmezés hatása azonban csak másodpercekig tartott. A Kossuth térnél a villamos már kezdett hasonlítani a reggel fél 8 körül közlekedő járatokra: egy tűt sem lehetett volna leejteni, az ajtók pedig csak sokadik próbálkozásra záródtak. Csak most fáradt, munkába, iskolába igyekvő emberek helyett miniszoknyás, tűsarkús lányok, nekik udvarló, nagyhangú fiúk és diszkrét, majd egyre erősödő alkoholszag, illetve hangos énekszó töltötte meg az utasteret. A lelkesedésből ítélve még igen messze volt nekik az este vége, jóval az utolsó éjszakai járat után. A villamos csörömpölését is elnyomó hangzavar csak a Klinikánál szűnt meg: úgy látszik, ezt a szombat estét mindenki ott folytatta. Visszafelé szinte teljesen kiürült a jármű, csak egy furcsán szédelgő lány fogadkozott két barátjának, hogy ő többé nem iszik ennyit.

Hajnali 1 óra körül csendesség ült a sínekre: a csörgés, csattogás helyett énekszótól hangos éjszakai villamosok leálltak, ennyi volt a móka. Közben a szórakozóhelyeken a hangulat a tetőfokára hágott, senkinek sem volt kedve hazaindulni. De egyszer ez is eljött: hajnali 2-3 óra körül egyetemisták álltak a  Klinika előtt és vitatkoztak, hogyan kellene hazajutni...

Úgy tűnik, semmi nem változott, pedig a DKV szerint kifejezetten a szórakozni vágyó fiatalok kedvéért indultak a járatok. Akkor meg mi értelme van ennek a kezdeményezésnek?