Felvételi követelménnyé tenné a nyelvvizsgát a készül? új fels?oktatási törvény. A Magyar Hírlap Fábián István rektor véleményét kérdezte a változásokról.

Minden középiskolában legalább két idegen nyelvet kell tanítani, megsz?nnek a nyelvi el?készít? osztályok, és csak középfokú nyelvvizsgával lehet f?iskolára vagy egyetemre jelentkezni - tartalmazza az oktatási államtitkárság heteken belül a kormány elé kerül? új nyelvoktatási stratégiája. A lap értesülése szerint a középiskolákban két, a speciális, nyolcosztályos gimnáziumokban három idegen nyelv lesz kötelez?. A fels?oktatási felvételit 2015-t?l kötnék egy középfokú komplex nyelvvizsga meglétéhez. Az idei évben felvételiz?knek egyébként csupán az 56 százaléka rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával.

Támogatja, de megvalósíthatatlannak tartja az új szabályt a Debreceni Egyetem rektora, és attól tart, a döntés nyomán sokan kiszorulnak a fels?oktatásból, köztük a nehezebb szociális helyzetben lév?k. Fábián István rámutatott: a legtöbb diák nem a tanórákon, hanem magántanárnál sajátítja el a sikeres nyelvvizsgához szükséges ismereteket, és ez legtöbbször súlyos anyagi terheket ró a családokra. Hoffmann Rózsa államtitkár növelné a tanulmányok egy részét külföldön végz? hallgatók arányát is. A fels?oktatási törvénytervezet legfrissebb verziója ezért a célok közt említi, hogy az államilag támogatott képzésekre járó hallgatók húsz százalékának minimum egy hónapos külföldi tanulmányokat is biztosítani kell.

Az oktatási államtitkárság közlése szerint a fels?oktatási intézményekben várhatóan négy-öt éven belül teszik felvételi követelménnyé a középfokú nyelvvizsgát.

- Köztudott, hogy az egyetemet, f?iskolát végzett fiatalok jelent?s hányada azért nem kap diplomát, és nem jut megfelel? álláshoz, mert nincs meg a szükséges nyelvvizsgája. Ráadásul a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sokan azon a nyelven sem tudnak megfelel?en kommunikálni, amib?l államilag elismert vizsgát tettek - indokolta a lépést a tárca.

A sikeresen vizsgázók száma egyébként javult az elmúlt id?szakban: míg tavaly az összes felvételiz? negyvenhét százaléka rendelkezett nyelvvizsgával, az idén az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint már ötvenhat százalék volt az arány.

Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora üdvözli a nyelvvizsgához kötött felvételi gondolatát, de kivitelezhetetlennek tartja.
- A gyakorlatban szinte biztos, hogy nem fogja minden felvételiz? teljesíteni ezt a feltételt, így sokan kiszorulhatnak a fels?oktatásból, köztük a nehezebb szociális helyzetben lév?k is - mondta, hozzátéve, a diákokat a közoktatás kötelez? nyelvi képzésein kellene eljuttatni a megfelel? tudásszintre, ám a tapasztalatok szerint többségük inkább magánórákon szerzi meg a vizsgához szükséges ismereteket.

Az oktatási tárca a jöv?ben növelni szeretné a tanulmányok egy részét külföldön végz? hallgatók arányát is. A Magyar Rektori Konferencia már tavaly javasolta, egy félévet minden hallgató töltsön külföldön. Az elképzelést az államtitkárság úgy kommentálta, hogy a kötelez? bevezetés nem minden szak esetében indokolt és reális, ráadásul jelenleg meghaladná a költségvetés, illetve a hallgatók anyagi lehet?ségeit is. A fels?oktatási törvénytervezet legújabb változata viszont ambiciózus célként jeleníti meg, hogy az államilag támogatott hallgatók húsz százalékának biztosítani kell külföldön egy-három hónapig tartó ösztöndíjas tanulmányokat.

Levették napirendr?l a közigazgatási államtitkári egyeztetésen a fels?oktatási törvény legújabb változatát - írta augusztus 3-i számában a Magyar Nemzet. "Szó sincs arról, hogy a koncepciót visszadobták volna. Azért nem tárgyalták a tervezetet, mert bizonyos részleteir?l még nem született meg a politikai döntés" - tájékoztatta a lapot a hír kapcsán az oktatási államtitkárság. Hozzátették azt is, hogy a hivatalos kormányzati munkaterv alapján a közoktatási tervezet augusztus közepén, a fels?oktatási pedig csak szeptemberben kerül a kabinet elé.