195 millió forintból újult meg a Debreceni Egyetem Botanikus Kertje. Többek között korszerűsítették a pálma-, orchidea- és kaktuszházak fűtési rendszerét, új odúkat helyeztek ki, valamint védett növényfajok továbbszaporítását is vállalták.

Három évig tartottak a fejlesztések a Botanikus kertben. Több épületben, például a kaktuszházban korszerűsítették a fűtésrendszert, valamint a hiányzó részeken pótolták a beton vagy drótkerítést.

Nyolc hektáron építettek ki öntözőrendszert, és kivágták a park északi részén fekvő akácost is, amit tölgyessé alakítottak át. A fejlesztési programban a szakemberek vállalták bizonyos növényfajok továbbszaporítását, és ezek visszatelepítését eredeti élőhelyükre. Ennek érdekében több mint két tucat védett és fokozottan védett, valamint 120 természetes fajról gondoskodtak.

Papp László, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatója elmondta: „Nem elhanyagolandó, hogy bármi történik eredeti élőhelyükön védett, fokozottan védett fajokkal, akkor a térségben lesz legalábbis a harminc fajon belül hova nyúlni, hiszen fenntartunk ezekből a védett fajokból 200 és 2000 egyednyi, fajtól függően, úgynevezett anyatőtelep-állományt.”

Kialakítottak egy mesterséges sziklagyepet, ami az Északi-középhegység növényeit mutatja be, valamint bővítették a Kelet-Ázsiai gyűjteményt. A tavat is bővítették, ahol egy mocsáros részt alakítottak ki.

Gaál István, a Tudományegyetemi Karok elnöke elmondta: „Egy rendkívül bonyolult műveletnek minősült, tudniillik az ottani állatokat és növényeket is ki kellett telepíteni, a tavat lecsapolni, kibővíteni, majd a növényeket és állatokat visszatelepíteni.”

A botanikus kertben az állatfajokra is gondoltak. Az itt élő, vagy fészkelő madarak és kisebb emlősök számára odúkat helyeztek ki.