Elsőévesként, az egyetemre bekerülve a várhatóan növekvő tanulmányi terhek és elvárások ellenére miért lehet fontos egy hallgató számára a Debreceni Egyetemi Színház? Hogyan válhat meghatározóvá a színházcsinálás gondolata? Miért érdemes nézőként is részesévé válni az élménynek? Mit nyújthat egy frissen felvett hallgatónak ez a merőben egyedi közeg?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ, amikor elkezdtem megírni a cikkemet a jelentős kulturális programokat egy szervezetbe tömörítő egyetemi színházról. Ugyanis nem egy társulatként működik, hanem a minél színesebb, változatosabb előadásokat, illetve a kisebb társulatokat próbálja összekötni és felkarolni. Már gimnáziumi éveim alatt is volt alkalmam meglátogatni néhány programot. Vonzott, hogy az egyetemi színház helyszínt és teret biztosított ezeknek az eseményeknek és gyakorta nagyon kedvező áron, vagy akár ingyenesen lehetett látogatni őket. Az egyik első előadás, amihez szerencsém volt, a Nyilas Misi Eksztázis, amit Halmi Gábor írt és rendezett. A mű Móricz Zsigmond, Forr a bor című regényének alaphelyzetéből indul ki. Halmi Gábor ezt aktualizálta, majd műve középpontjába a pakkot és annak tartalmát helyezte.Megragadott, hogyaz alkotó remekül játszott a mondatokkal és ezzel egy időben kiforgatta önmagából a Légy jó mindhalálig világát. A szabaddráma élesen szól a fiatal korosztály kérdéseiről, valamint az oktatási rendszerről. A második élményem, Áfra János első drámájához fűződik. A semmi nem késik egy kisebb közösség sorsának alakulását mutatja be, azáltal, hogy egy társaságon belül egyes emberek jelleme milyen hatást tud gyakorolni másokra. A két példán keresztül jól látható számomra, hogy a Színháznak egyik elsődleges célja mindennapi életünket mozgató kérdések felvetése. Nem feltétlenül akarja megválaszolni őket, viszont rávilágít egy-egy témára, kérdéskörre, amikről érdemes lehet beszélni.

Ahogy egyre inkább megismertem a DESZ történetét és tevékenységét, úgy ragadott magával egyre jobban a szervezet attitűdje. A Színház jelenleg hat társulat működését biztosítja. Mindegyik többéves múltnak örvendhet és mind egy saját, egyedi szemlélet mentén fejezi ki önmagát. A tevékenységük szerteágazó: mozgás- és táncszínház, zenés, idegen nyelvű vagy hagyományos színházi előadások, drámák bemutatása. Az évek során nagy szerepet kapott a francia, a német, az olasz és jelenleg az angol nyelvű színjátszás. Ám céljuk közös: kísérletezni, folyton megújulni és szabadon párbeszédet folytatni egymással, a nézőkkel.

Az Egyetemi Színház évről évre egyre sikeresebben látja el feladatát. Számos alkotói műhely és találkozó valósulhatott meg ennek köszönhetően. 2013 óta három egyetemi színjátszó találkozó volt és az idén közelgő negyedik megszervezésébe is szintén sok energiát fektetnek. Emellett az egy éve általuk újra felfedezett, Ökológiai Intézet mellett évtizedeken át kihasználatlanul álló amfiteátrum ad otthont a nyári programsorozatoknak. A DESZ társulatai rendszeres látogatói amatőr színjátszó találkozóknak, kisebb-nagyobb színházi fesztiváloknak is. Szintén megkapó számomra, hogy a Színház tagjai részt vehetnek táborokban, ahol egészen más oldalról ismerhetik meg egymást, valamint önmagukat.

Leggyorsabban és leghatékonyabban talán így fejleszthetik tudásukat. Nem utolsó sorban pedig hatalmas élményt nyújthat minden résztvevőnek egy ilyen kreativitást és játékos kedvet serkentő tábor. Emellett kétheti rendszerességgel a társulatok vezetői és meghívott vendégek mindenki számára látogatható nyílt tréningeket tartanak, melyek biztosítják a folyamatos utánpótlást, mivel a nyílt tréningeken való részvétel által lehet előadásokba bekerülni.Ezeken a mozgásos foglalkozásokon bárki részt vehet, aki igényt érez magában az önkifejezésre, szeretne megismerni másokat, szeretné megismerni önmagát, vagy aki szimplán csak szeretné jól érezni magát. Nem elhanyagolható tény az sem, főleg elsőéveseknek, hogy aki eljár nyílt tréningekre, az elsajátíthat olyan ismereteket, melyek később hasznosak lehetnek számára előadásokon, vizsgákon, rendezvényeken, amelyek határozott kiállást igényelnek. Fontos megemlíteni, hogy személyiségfejlesztő hatása is van.

Összességében kijelenthető, hogy a Debreceni Egyetemi Színház törekszik a sokszínűségre, illetve arra, hogy tevékenységével minél szélesebb körben, minél több emberhez jusson el. Nagyfokú nyitottság jellemzi. Mint azt a példák is mutatják ez a színház a tagok számára nem csak színjátszást jelent, hanem azt hogy a legkülönfélébb művészeti ágak (képzőművészet, irodalom, mozgás, zene stb.) is játékba hozhatók tevékenységük által. Jól látható számomra az is, hogy azok, akik részesei ennek a közösségnek égnek a vágytól, hogy alkothassanak, hogy közölhessenek valamit.

Megmutathassanak egy apró szeletet a saját világlátásukból. Mindezekre lehetőséget biztosít a színház. Megfigyelhető, hogy a szervezet jelentékeny kulturális szerepkört tölt be, emellett pedig drámapedagógiai szempontból is meghatározó a jelenléte. Létrejötte hiánypótló volt, ugyanis a Debreceni Egyetemen nincs drámaoktatás.

Ebből adódik a Színház amatőr jellege is, hiszen a különböző társulatok tagjai mindig amatőr színészek. Mivel az egész rendszeralulról szerveződik, az emberek egymást és önmagukat ösztönözve fektetnek egyre több munkát a színház működésébe és ez az erő viszi előre a szervezetet. Ennél a pontnál számomra világossá vált a DESZ szellemisége és egyben legvonzóbb oldala. Az, ha valaki amatőr ebben a közegben, nem jelent hátrányt számára, nem jár megkülönböztetéssel, mert ez nem értékítéletként funkcionál, hanem sajátos minőségnek tekinthető. Képzettségtől függetlenül bárkinek, aki szeretne a részese lenni ennek a páratlan élménynek, adva van a lehetőség az önkifejezésre. Ezen szellemiség mentén gyakran valami nagyon mélyen őszinte dolog születik, amit csak nézőként vagy alkotóként lehet átélni. Ez az, ami miatt szerintem érdemes ezzel az ember és személyiség közeli színházzal törődni, figyelmet szentelni rá. Hiszen akármennyire is nehezedik majd rám sok feladat az évek során, úgy gondolom, hogy az Egyetemi Színház minden ráfordított percet, órát, napot, hetet, hónapot, évet megérdemel az értékei miatt.

Számomra úgy tűnik, hogy minden látásmód egyenlően érvényesülhet ebben a színházi miliőben. Persze, mint mindenhol, súrlódások lehetnek, nem csak gondolatokban, hanem világnézetekben, látásmódokban egyaránt. Mindezek okaként felhozható a szervezet heterogeneitása, hiszen nem biztos, hogy egyetért mindenki mindenben, viszont az egymás iránti tisztelet és a hozzáállás, miszerint minden vélemény, minden irány a maga nemében értékes, egyedi és magában hordozza a saját minőségét, lehetővé teszi, hogy egymástól eltérő művészeti ágak, gondolatok, látásmódok férjenek meg egymás mellett, a folytonos fejlődést segítve.

Bővebb információkért, az aktuális eseményekért, a folytonos tájékozódás érdekében érdemes meglátogatni a DESZ holnapját:http://deszinhaz.hu/, vagy a színház facebook oldalát.

Részemről garantált, hogy ott leszek az első nyílt tréningen és mindent meg fogok tenni azért, hogy segíthessem ezen elhivatott közösség munkáját.

És azt tanácsolom azoknak, akik érdeklődnek, hogy jöjjenek el, akár tréningekre, akár előadásokra és nézzék meg maguknak, hogy mire képes a Debreceni Egyetemi Színház. Megláthatják, hogy mennyire varázslatos dolog a színház eszközeivel viszonyulni az élethez. Biztos vagyok benne, hogy nem fognak csalódni!