A felsőoktatásban tanulók többsége tisztában van a folyamatos képzés fontosságával, nem tervezi, hogy az első diploma megszerzése után abbahagyja a tanulást. A hallgatók legnagyobb része mesterképzésen szeretné folytatni - derül ki a csaknem nyolcezer hallgatót érintő Diplomás pályakövetés 2009 kutatásból, melyet az Educatio Nonprofit Kft. végzett. A felmérés szerint sokan választják a felsőfokú továbbképzést (21,7 százalék) és a doktori képzést (17, 3 százalék) is. Majdnem minden harmadik diák tervezi, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanul majd.

Az első diploma megszerzése után a legtöbben (41,9 százalék) a mesterképzésre (MSc/MA) lépnének tovább. Ez az arány nem annyira meglepő, hiszen korábban a hallgatók öt- hatéves képzésekben vettek részt. Átlag feletti a mesterképzést választók aránya a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki területek hallgatói körében. A jórészt osztatlan képzést nyújtó területeken viszont - mint a jogi és szociális, vagy az orvos- és egészségtudományi - ez az arány jóval kisebb.

A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják. Ezeken a területeken a szakirányú továbbtanulás nemcsak a képzési rendszer szerves része, hanem általában a további munkavállalás formális feltétele is. Ezzel szemben az olyan speciális területekről, mint a nemzetvédelmi és katonai, művészeti, művészetközvetítői és műszaki, viszonylag kevesen döntenek a továbbtanulás e formája mellett.

A felsőfokú tanulmányok kiegészítésére vonatkozó képzési tervek között a külföldi továbbtanulás nagyon népszerű. A csaknem nyolcezer válaszadó több mint egyharmada (34,8 százalék) egészítené ki tudását más országban, akár csak egy-két szemeszter idejére. Feltűnően magas a külföldi tanulmányokat tervezők aránya a művészképzésben, ugyancsak átlag feletti a bölcsészettudományi, gazdasági és művészetközvetítői képzések hallgatóinál is. Legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint sporttudományi képzési területek hallgatói tanulnának más országban.

A vizsgálat során megkérdezett hallgatók az alapképzésen, osztatlan képzésen, illetve a régi rendszerű egyetemi/főiskolai képzéseken tanulók közül kerültek ki. A felsőoktatási hallgatók körében általánosan jellemző, hogy szándékaik szerint képzésük nem fejeződik be a végzettség megszerzésével, hanem akár párhuzamos, akár folytatólagos képzésben a diplomaszerzés után is a felsőoktatásban maradnának. A felsőoktatás tehát nem feltétlenül egy lineáris tanulmányi utat jelent, hanem horizontálisan is kiszélesedik, az egyéni preferenciák szerint.