Kutatóegyetemekké és vállalkozó közintézményekké válhatnának a felsõoktatási intézmények a parlament elé benyújtott felsõoktatási törvénymódosítás elfogadása esetén. Kutatóegyetemi minõsítést a kiemelkedõ színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert felsõoktatási intézmények kaphatnának, vállalkozó intézmények pedig az adósságállomány nélküli, saját, jövedelmezõ társasággal rendelkezõ egyetemek, fõiskolák lehetnének. Változna továbbá a tanári munkaköri cím megszerzésének rendje, a MAB feladatköre, illetve nyolc évrõl öt évre csökkenne az intézmények kötelezõ akkreditációja.

Több pontban változna a felsõoktatási törvény, ha a parlament elfogadná az oktatási tárca által összeállított javaslatot.
Kutatóegyetemi minõsítést kaphatnak a kiemelkedõ színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térséghez kapcsolódó felsõoktatási intézmények. Manherz Károly felsõoktatási szakállamtitkár tájékoztatása szerint hét-nyolc egyetem nyerheti el a kutatóegyetemi címet, amelyek már tavasszal pályázhatnak a három évre rendelkezésre álló, 20 milliárd forint összegû uniós támogatásra. Érdemes megjegyezni, hogy a 69 felsõoktatási intézmény 2010-es támogatása a jelenlegi állás szerint 182 milliárd forint.

A cím elnyerésének feltételrendszerét a tervek szerint egy hónapon belül elkészítik. A szakállamtitkár szerint kritérium lehet majd az erõs nemzetközi kapcsolatrendszer, a kiemelkedõ kutatási háttér, illetve a minõségi képzés - amelynek ismérvei közé tartozik a tehetséggondozás, mentorálás, a diákköri és szakkollégiumi munka, illetve a sikeres hallgatói szereplések nemzetközi fórumokon.
A felsõoktatási törvénymódosítás tervezete önkéntes alapon lehetõvé tenné a egyetemek, fõiskolák vállalkozó közintézménnyé válását is, amelynek egyik legfontosabb feltétele az lenne, hogy az intézménynek ne legyen köztartozása, adósságállománya, valamint, hogy olyan intézményi társasággal rendelkezzen, amelynek bevétele eléri az éves intézményi kiadások húsz százalékát. Szempont továbbá, hogy az intézmény hallgatóinak legalább fele költségtérítéses legyen, tíz százaléka pedig külföldi állampolgárságú. A tárca szerint a jelenlegi 27 állami intézmény közül ezen kritériumoknak 5-6 egyetem, fõiskola felel meg. A vállalkozó egyetemek pályázataikhoz, fejlesztéseikhez hitelt vehetnének fel, irányításukban pedig olyan öttagú testület kapna helyet, amelynek együttdöntési joga lenne az oktatókat, hallgatói képviselõket és rektorokat tömörítõ szenátussal a pénzügyi és gazdasági ügyekben. Jelenleg az egyetemeken és a fõiskolákon mûködõ gazdasági tanácsoknak csupán véleményezési, döntés-elõkészítõi joguk van, vétójoggal nem élhetnek.

A benyújtott törvénymódosítás továbbá lehetõvé tenné, hogy az intémzények közös képzést indítsanak bármely külföldi vagy hazai egyetemmel, ha a tervezett képzési programhoz az adott intézményben nincsenek meg a feltételek. A módosítás értelmében a szakindítás jogosultsága csak az azt kezdeményezõ felsõoktatási intézményt illetné meg. Változna a javaslat szerint a tanári munkaköri cím megszerzésének rendje. A módosítás szerint az, aki már megszerezte az egyetemi tanári címet, a felsõoktatási intézmény által kiírt egyetemi tanári munkakörre a Magyar Felsõoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elõzetes véleményének kikérése nélkül pályázhatna, ellenkezõ esetben a miniszter kérné ki a bizottság véleményét.
Az oktatási tárca a MAB feladatkörét is módosítaná. Eszerint a programakkreditáció helyett a belsõ minõségbiztosítási folyamatokat értékelõ szervezetként mûködne közre a felsõoktatás fejlesztésében. A bizottság létszáma 29 fõrõl 19 fõre csökkenne.

A minisztérium javasloja továbbá, hogy a jelenlegi nyolc év helyett ötévenként legyen szükség az intézményi akkreditációra.