Gyakran megyünk bevásárolni a Tescoba a Segner térre, plázába a Péterfiára vagy leszállunk a villamosról a Szent Anna utcai megállónál, hogy együnk egy sajtburgert. De vajon tudjuk-e, hogy ki volt Segner János, vagy hogy ki volt Péter fia, Jakab. Számtalanszor megfordulunk hasonló helyeken, mégsem ismerjük azok eredetét, történelmét. A következõ összeállításunkban olvashattok pár érdekességet.

Csapó utca
A gyapjú megmunkálása a csapók, vagy teljes nevükön gubacsapók feladata volt. Õk készítették a gubát, a felsõ ruhadarabot. A debreceni bíró megengedte a debreceni csapóknak, hogy évi kétszer kirakodóvásárt tartsanak a Homokos utcán. Ettõl kezdve nevezték Csapó utcának. A Csapó utca Debrecen egyik legrégebbi utcája, mert amikor a késõbbi város helyén még több falu állt, a mai Csapó utca helyén már útvonal épült. 1849-ben a Csapó u. 16. szám alatt lakott Vörösmarty Mihály. Megfordult nála Petõfi és Arany, akkor az utcában lakott Jókai és Vas Gereben is.

Péterfia utca
Az Árpád-házi királyok uralkodásának vége felé, az 1290-es években a mai Debrecen jóval kisebb, de nem kevésbé gazdag határán három férfi osztozkodott: Rofoyn bán, Dózsa mester és Péter. Péter fia is Péter, unokája Jakab volt. Péter fia tudománykedvelõ, kultúrát pártoló ember volt. Õ Szentlászlófalvát birtokolta. Ennek fõutcáját Péterfia Jakab utcájának nevezték el. Mivel a nép nem szereti a hosszú nevet, ezért idõvel elhagyta a Jakab nevet, így lett belõle a mai Péterfia utca, ami Jókai, Mikszáth, Móricz írásaiban is él.

Burgundia utca
A debreceni vásárokra érkezõ nyugati Burgundia kereskedõire emlékeztet a régi utcanév. A 15. század végén már évi nyolc, hetekig tartó vásárt tartottak itt, Debrecen ezzel bekapcsolódott az európai kereskedelem áramközébe. A vásárokon képviseltette magát Franciaország keleti részén, a Szajna és a Loire felsõ folyásánál levõ terület, Burgundia is. A burgundok áruikkal huzamosabb ideig tartózkodtak a városban. Szálláshelyük ott volt, ahol ma a róluk elnevezett Burgundia utca van. A burgundiai kereskedõk, s áruik a debreceni vásároknak is szembetûnõ színfoltjai voltak, látogatásaiknak kulturális kisugárzása volt.

Faraktár utca
Az utca neve arra utal, hogy Erdõspuszta, Nagycsere és a távolabbi Gut városi erdõ fáját szállították az itteni faraktárba. A keskeny nyomközû Zsuzsi vonat eredetileg faszállításra épült, ma is az ott lévõ Fatelep, közkeletû nevén Falóger mellõl indul Nagycserére. Az utca város felõli részének eredeti neve Baranyi utca, vasúton túli szakasza pedig a Vámospércsi út volt, amely a rendszerváltásig az Április 4. útja nevet is viselte.

Segner tér
A tér Segner János András orvos, természettudós, fizikus nevét viseli. 1731-ben Debrecen orvosa lett, de egy év után Jénába ment tanítani. Késõbb Göttingában 1748-56 között létrehozta az egyetemi csillagvizsgáló intézetet is. Hallgatói között mindig voltak magyar diákok, velük magyarul beszélt. Tudományos munkásságának eredményét életében elismerték: titkos tanácsos lett, tiszteletbeli tagja volt a berlini, a göttingai, a londoni és a pétervári tudományos akadémiának. Késõbb róla nevezték el a Hold egyik kráterét.

Zákány utca
Az utca Zákány József professzor, a tervszerû tanítóképzés elindítójának nevét viseli. A Debreceni Kollégiumban tanult, s ott lett köztanító, majd kisújszállási rektor, a Rhédey család nevelõje, s késõbb nagyváradi rektor. 1838-ban fogadták el a tanítóképzõ intézet felállítására vonatkozó tervét Zákány javaslatára. Német és francia nyelvet, valamint architektúrát is tanított, tankönyveket írt. Pártfogolta a diákszervezeteket, énekeket zenésített meg. Jelöletlen sírban fekszik Vaján.

Jerikó utca
A 15-16. századi Debrecen körüli fekete földeket, késõbb a homokbuckákat is szõlõvel telepítették be. A szõlõmûvelést a debreceni kalmárok, mesteremberek mellékfoglalkozásként ûzték. A szõlõtelepítésnek nagy szerepe volt a homokbuckák megkötésében is. A debreceni nyelvhasználatban a „Jerikó hegy” elnevezés szõlõvel telepített homokdombot jelent.

Andaházi utca
Andaházi-Szilágyi Mihály debreceni polgárról nevezték el az utcát. A teljes ellátást és szállást adó internátus elõször a Református Kollégiumon kívül, az Andaházi-Szilágyi Intézetben nyílt meg a végrendeletével, 1986-ban. Tíz arra érdemes diákot lehetett felvenni az intézetbe, öt-öt évre. Eleinte a Piac utca 31. szám alatt, a ház emeletén volt a nevelõintézet. Késõbb a városon kívül a Poroszlay és Andaházi utca sarkán épített kertes villában mûködött az intézet, mely az elsõ világháborút követõen elvesztette vagyonát.

Vincellér utca
A vincellér (vinclér) a szõlõmûvelésben jártas, nagy gyakorlattal rendelkezõ szakember volt. A vincellérek, mint munkavezetõk irányították a majorsági szõlõk és városi polgárok szõlõbirtokain a napszámos szõlõmunkásokat. Debrecenben nem volt vincellércéh, bár a szõlõsgazdák itt is alkalmaztak vincelléreket a várost körülvevõ szõlõskertek szakszerû mûvelésének irányítására. A 17. század végén és a 18. században a város lakóinak az állattartás mellett a bortermelés volt a legfõbb jövedelmi forrásuk. Az érmelléki szõlõbirtokosok között is sok volt a debreceni. Ezért kapott utcát a Tócóskertben, 1927-ben.


/Forrás: Tóth Pál: Debreceni utcanevek/