A felvételi minimum pontszámok 200-rõl 240-re emelése következtében 1500 ingyenes képzésben részt vevõ diák, és 3-4000 fizetõs képzésbe járó hallgató esne el a továbbtanulás lehetõségétõl - becsülte meg a tavaly elért pontszámok alapján Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a tervezett módosítás következményét. A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint pedig már a 160 pontról 200 pontra megnõtt felvételi küszöb is 3, illetve 7 százalékos létszámcsökkenést eredményezhet idén, ami nagy bevételkiesést jelent az intézményeknek.

Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke elmondta: egyelõre nem kaptak pontosabb statisztikát arra vonatkozóan, hogy mennyien esnének el a felsõoktatás lehetõségétõl, ha 240 pontra emelnék a minimum felvételi ponthatárt, ám becsléseik szerint 1500 államilag támogatott és 3-4000 költségtérítéses hallgató nem jutna be az intézményekbe. Az érdekvédõ szerint ez elsõsorban a vidéki intézmények költségvetését érintené rosszul, hiszen a kevesebb hallgató után kevesebb állami támogatást kapnának az egyetemek, fõiskolák. A HÖOK hivatalos álláspontját jövõ héten teszi közzé.
Szabó Gábor, a rektori konferencia elnöke szerint már a jelenleg érvényben lévõ 200 pontos küszöb is 3 százalékos létszámcsökkenést jelent majd az állami, és 7 százalékosat a költségtérítéses hallgatók körében, ez pedig nehéz helyzetet teremt az anyagi gondokkal küzdõ intézményeknek. Szabó szerint félõ az is, hogy épp a hiányszakmák - mûszaki és természettudományi szakok - esetében jelentene létszámkiesést a módosítás beveztése.

A másik tervezett változtatással - amely a 50 pontra emelné az emelt szintû érettségiért járó plusz pontok számát, és így 500 pontra az elérhetõ maximum határt - a fõrektor egyetért. Szabó hozzátette: a rektorok írásban szavaznak majd a javaslatokról.