A Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata is a gyõri kezdeményezés mellé állt, miszerint szükség van a Magyarország Egyetemi Fõvárosa cím létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy a vidéki intézmények felhívják a figyelmet a felsõoktatásban is kialakult fõvároscentrikus helyzetre. A pécsi HÖK arra számít, hogy az összes vidéki intémzény támogtaja majd a cím megalapítását, amelyrõl az Országgyûlésnek kell döntenie, és amit elsõként Gyõr kapna meg.

Két vidéki egyetem már a gyõri Széchenyi István Egyetem hallgatói kezdeményezése mögé állt, és a pécsi HÖK arra számít, hogy az összes vidéki egyetem felsorakozik a gyõriek kezdeményezése mellé, amely szerint az Országgyûlés létrehozhatja a Magyarország Egyetemi Fõvárosa kitüntetõ díjat és ezt elsõként Gyõr kapja meg. A Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata is hangsúlyozta, hogy indokolatlanul vált Budapest központúvá a felsõoktatás.
"A vidéki felsõoktatás jelentõs versenyhátrányban van a fõvárossal szemben, különösen igaz ez a keleti régióra. Ma már jóval kevesebben jönnek vidékre tanulni, sokan nem intézményt, hanem várost választanak, ebben pedig Budapestet tartják a legvonzóbbnak. Támogatjuk a gyõri hallgatók ötletét, hogy felhívjuk a figyelmet erre a centralizált helyzetre és arra, hogy a vidéki intézményekben is magas színvonalú a képzés, sokrétû az egyetemi élet, és itt is nagyon jó állások várják a végzetteket" - mondja Hircsu Ákos, a Miskolci Egyetem Hallgatói Önkormányzatának alelnöke.
Herendi Ferenc a Pécsi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke nagy reményeket fûz a Magyarország Egyetemi Fõvárosa kitüntetõ címhez. Az elnök szerint egy magas presztízzsel bíró kitüntetés a fõvárosiak figyelmét is a vidéki intézmények felé fordíthatná. Herendi rámutatott arra is, hogy Gyõr teljesen indokoltan kaphatná meg elsõként az elismerést, hiszen tudomása szerint a legtöbb ipari kapcsolattal rendelkezõ egyetemrõl van szó, amelynek ráadásul a Hallgatói Önkormányzata is innovatívan és jól mûködik.

A jelentkezési adatok alátámasztják azt, hogy a fõváros egyre nagyobb népszerûségnek örvend a pályaválasztók körében. 2009-ben 15.000-rel kevesebb volt a vidéki felsõoktatási intézménybe történõ jelentkezések száma, mint 2001-ben. Ezzel szemben 22.000-rel nõtt a budapesti intézményekbe történõ jelentkezések száma, ugyanebben az idõintervallumban. 2001-ben 47188 fõvel többen jelentkeztek vidéki intézménybe, mint Budapestre, a tavalyi évben már csak alig több, mint 16.000-rel volt kevesebb a Budapestre jelentkezõk száma.