2009. április 2., forrás: Edupress
127.500-an jelentkeztek 2009-ben a felsõoktatásba, ez nagyjából 27 ezerrel több a tavalyi jelentkezési létszámnál. A növekedés nagyrészt a mesterképzésre jelentkezõk 17 ezer fõs létszámának, valamint a nyelvi elõkészítõ programban részt vevõ 12 ezer végzõs diáknak tulajdonítható. Érettségi vizsga elõtt 137.500 középiskolás áll, érettségi bizonyítványt várhatóan 89 ezer diák szerez - tájékoztatott Manherz Károly felsõoktatási és tudományos szakállamtitkár az érettségi vizsga és a 2009 szeptemberében induló felsõoktatási képzések jelentkezési adatairól.
Az alap, az egységes, osztatlan, illetve a felsõfokú szakképzésre elkülönített államilag támogatott helyek száma 56 ezer, a mesterképzésekre további 21.700 helyet különített el a tárca. Az államilag támogatott helyekre összesen 107 ezer elsõ helyes jelentkezés érkezett, ebbõl nagyjából 87 ezer az alap és osztatlan képzésekre, 6203 jelentkezés felsõfokú szakképzésre érkezett, a maradék 14 ezer mesterképzésre. Közel 17 ezren jelölték meg a költségtérítéses képzési formát elsõként. Újdonság, hogy az eddig kizárólag államilag támogatott finanszírozási formában meghirdetett felsõfokú szakképzésekre idén költségtérítéses formában is lehetett jelentkezni, ezt 285-en jelölték meg elsõ helyen.
A 127.500 jelentkezõ összesen 417.800 jelentkezést nyújtott be, ami azt jelenti, hogy átlagosan 3,2 helyet jelölt meg egy jelentkezõ a tavalyi 3,93 jelentkezéshez képest. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint ez az arány vélhetõen a mesterképzésre jelentkezõk tudatossága miatt közelíti meg a jelentkezési alapdíjért megjelölhetõ három helyet. Az idei érettségi bizonyítványt szerzõ körülbelül 89 ezer diák közül 53.539-en jelentkeztek a felsõoktatásba, a tavalyi 53 százalékkal szemben idén tehát az érettségizõk 60 százaléka tervezi a továbbtanulást.
Az alap, osztatlan képzésekre államilag támogatott formában benyújtott jelentkezések rámutatnak, a legnépszerûbb tudományterületnek idén is a gazdaságtudományi terület bizonyult. Ezt követi a mûszaki terület, majd a bölcsészettudományi képzési szektor. A legnagyobb túljelentkezés a nemzetvédelmi és katonai területen mutatkozik, oda több mint tízszeres a túljelentkezés, ez azonban csak a rendelkezésre álló helyek számának, illetve a beadott jelentkezéseknek az arányára utal. A legnépszerûbb képzési területen, a gazdaságtudományoknál 3,2-szeres a túljelentkezés.
A mesterképzések esetében a pedagógusképzést jelölték meg a legtöbben, a második legnépszerûbb a bölcsészettudományi, harmadik pedig a gazdaságtudományi terület lett. A mesterképzésre jelentkezõk 52 százaléka a levelezõ képzési formát választotta, míg az összes elsõ helyes jelentkezõ 70 százaléka nappali formában kíván továbbtanulni.
A 21.700 államilag támogatott mesterképzési helyre összesen 14.046 jelentkezõ adta be elsõ helyen felvételi kérelmét. Manherz Károly szerint ez fõként a BSc képzések esetében jellemzõ 7 féléves képzés miatt van, sokan ugyanis még nem fejezték be alapképzésben folytatott tanulmányaikat. Az õ jelentkezési aktivitásuk a 2010-es tanév õszi felvételi idõszakában látszik majd, akkor azonban már valamivel kevesebb állami mesterképzési hely lesz elérhetõ. A törvény szerint ugyanis akkor már az 56 ezer fõs állami keret harmadát kell elkülöníteni a mesterképzésekre. Arra a kérdésre, hogy a mesterképzésben idén üresen maradt helyekkel mit tervez a tárca, a szakállamtitkár az Edupress-nek elmondta: a szétosztott, de üresen maradt helyeket az intézmények "visszaadják" a tárcának, amelyek újraelosztásáról egy öt fõs bizottság dönt, Mészáros Tamás, a BCE rektorának vezetésével. A helyek eloszlása változhat, a 14 ezer jelentkezés miatt üresen maradt majdnem 7000 hely azonban megmarad.
A szakállamtitkár tájékoztatott továbbá, hogy a minimum ponthatár idén még 160 pont marad, jövõre azonban 200 pont alatt nem juthatnak be a jelentkezõk az alap, illetve osztatlan képzésekre. A felsõfokú szakképzésen továbbra is marad a 140 pontos minimum határ. "2011-tõl a választható érettségi vizsgatárgyak számában jelentõs csökkenés várható. Azokat a tárgyakat, amelyekre évente körülbelül tíz jelentkezés érkezik, mégis meg kell szervezni az érettségi vizsgát, megszünteti az Oktatási Hivatal. Ez természetesen nem érinti a nemzetiségi nyelven tett érettségi tárgyakat" - mondta Bakonyi László, az OH elnöke. A határozatról várhatóan a héten nyújt részletesebb tájékoztatást a tárca.
2012-tõl lép továbbá életbe az szabály, hogy a hozott pontok között egy természettudományi tárgynak szerepelnie kell. Átalakul a 80 pontos többletpont-rendszer is. A szerezhetõ többletpontok száma változatlan marad, az arányok módosulnak, az emelt szintû érettségi nagyobb jelentõséget kap majd.
Bakos Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai fõtanácsadója beszámolt, 47 ezer jelentkezõ az elektronikus jelentkezést, az e-felvételit használta. Ez nagyjából négyszerese a tavalyi aránynak.
