A felsõoktatási törvény módosításáról nyújtott be törvényjavaslatot több szabad demokrata és szocialista képviselõ. Az indítványban többek között az államilag támogatott képzési idõ módosítását kezdeményezik.

A tervezet indoklása szerint megalapozott az igény, hogy módosítsák azt a szabályozást, miszerint a képzési idõn túlfutó hallgató után a felsõoktatási intézmény még legfeljebb két félévig normatív támogatásban részesül.

Ezzel egyidejûleg váljon egyértelmûvé, hogy a megnevezett kivételektõl eltekintve - ha a hallgató rendelkezik a megfelelõ támogatási idõvel - csak az adott képzési idõ idõtartamában biztosítható az állami támogatás az államilag támogatott képzésben - olvasható a javaslatban. Rögzítenék, hogy az adott felsõfokú szakképzéshez, alap- és mesterképzéshez vagy doktori képzéshez rendelkezésre álló támogatási idõ nem lehet hosszabb mint a képzési idõ. Ha a hallgató a támogatási idõ alatt nem tudja befejezni a tanulmányait, azt költségtérítéses formában folytathatja.

Kitérnek arra is, hogy a kreditredszerû képzésben meg kell különböztetni a képzési idõt és a tanulmányi idõt. A tanulmányi idõ a képzési idõnél hosszabb, illetve rövidebb is lehet. A magyar felsõoktatási rendszerben a bolognai folyamathoz igazodóan az Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) szabályai érvényesülnek. Ennek megfelelõen rendelkezik a felsõoktatásról szóló törvénynek a tanulmányi kötelezettségekrõl szóló fejezete.

A törvény, ha a parlament elfogadja, szeptember 1-én lépne hatályba. Egy, a felsõoktatási törvény módosításáról szóló javaslatot éppen hétfõn fogadott el a parlament. Eszerint a felsõoktatási intézmények szenátusainak kétharmados támogatásával a rektorhelyettes, a fõigazgató és a dékán megbízatását második alkalommal is meg lehet hosszabbítani.